A cikk felidézte, hogy amikor az Orbán-kormány magyar állampolgárságot adott a határon túli magyaroknak − megadva nekik ezzel a szavazati jogot is −, akkor sokan féltek attól, hogy ez túlságosan fel fogja erősíteni a nacionalizmust, és támogatja a határon túli szeparatista kezdeményezéseket. Ráadásul a cikk szerint "Magyarország illiberális miniszterelnöke" nem győzte hangsúlyozni, hogy a magyar nemzet határai nem a jelenlegi országhatároknál húzódnak, hanem leginkább a Trianon előtti határoknál. Ez pedig erősen emlékeztet Putyin politikájára és logikájára: Oroszország is állampolgárságot ajánlott az ukránoknak és az abházoknak, ami megelőzte az orosz inváziót – olvasható a cikkben. A szerzők hozzátették, hogy Orbán Viktor célja a határok megváltoztatása helyett inkább a szavazatszerzés, emiatt játszik rá erősen a nacionalista nosztalgiára akkor, amikor a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről beszél.
A cikk hosszan végigvette, mi mindent tettek Orbánék a 2014-es választás megnyerése érdekében, hogy 45 százalékos szavazataránnyal kétharmados többséghez jussanak. Hozzátették, a szavazati joggal felruházott határon túli magyarok közül csak 130 ezren voksoltak, ám épp ez a kis segítség hozta meg a kétharmadot.
A cikk szerint Orbán úgy tekint a határon túli magyarokra, mint akik segíthetik megoldani a magyar demográfiai problémát. Ugyanakkor a szerzők szerint felvetődik a határrevízió lehetősége is. A cikk szembeállította Orbánnak a francia szatirikus lap, a Charlie Hebdo elleni terrortámadás után tett kijelentését − „Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani. A lap itt megint feltűnő párhuzamot húzott Putyin politikájával, amikor az orosz elnök arról beszél, hogy szívesen látják Oroszországban az Oroszország határain túl élő oroszokat.
Ezen a ponton elszabadul az Index szerint a szerzők fantáziája: mint írták, Orbánnak ugyan nem szándéka igazi balhét csinálni, ettől függetlenül gyakran használ erősen nacionalista üzeneteket. Bátorítja például az autonómiatörekvéseket. Szerintük ennek az lehet a magyarázata, hogy Orbán egy olyan Európára készül, ahol akkora befolyása és hatalma lesz Oroszországnak, hogy a magyaroknak esélye lehet − akár csak szimbolikusan − visszakapni elvesztett területeket. A szerzők szerint lehetséges, hogy Orbán abban bízik, hogy, miként Hitler 1938-ban, most majd Putyin fogja visszaadni Magyarországnak a trianoni békeszerződés következtében elveszített területek egy részét.
A szerzők hozzátették: a határon túl élő magyarok többsége nem támogatja az agresszív autonómiatörekvéseket, mert tudják, ők lennének az irredentizmus első áldozatai. Ezzel szemben inkább az olyan politikai törekvéseket támogatják, amelyek békés együttműködést szeretnének a többségi nemzettel. Felidézték azt is, hogy a romániai magyaroknak csak egynegyede támogatja a Fideszt, és nagy többségük nem élt a kettős állampolgárság lehetőségével. A Jobbiknak pedig annak ellenére nincs igazán mérhető támogatottsága a határon túl, hogy óriási erőfeszítéseket tesznek ezért.
A szerzők szerint ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy agresszív szeparatista mozgalmak − főleg amelyek külső támogatást kapnak − ne tudjanak úgy tenni, mintha nagy többség állna mögöttük, ahogy az például Kelet-Ukrajnában is látható. A cikk szerint ez ugyan még nem történt meg a környező országok egyikében sem, de a magyar kisebbségek nacionalista politikai felhasználása instabilitást okozhat ezekben az országokban.