Fontos pontjához érkezett a magyar gazdaságtörténet - ezzel az erőteljesen eltúlzott megállapítással kezdte rövid beszédét Orbán Viktor hétfőn, közvetlenül azután, hogy a sajtó nyilvánossága előtt megállapodást írt alá az EBRD elnökével és az Erste Group AG vezérigazgatójával. E szerint mind a magyar kormány, mind a nemzetközi pénzintézet 15-15 százalékos résztulajdonos lesz az Erste Bank Hungary Zrt.-ben, azt követően, hogy a magyarországi pénzintézetet átvilágították, a végleges vételárban megegyeztek, és mindezt az EBRD igazgatósága is jóváhagyta. Az EBRD szándéka az, hogy három esztendő múltán megválik a részvénycsomagjától. További magyar bank megvásárlását nem tervezik - szögezte le Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke.
A magyarországi bank érdemi ügyeiben való döntéshozatalra ez a kétszer 15 százalékos tulajdonosi részarány nem elegendő - vélik a szakemberek, így az irányítás továbbra is az osztrákok kezében marad majd. A befektetésnek inkább presztízsértéke van, mintsem az üzleti. Az az azonban bizonyos, hogy a vételárat a magyar adófizetőkkel fizettetik meg, és a központi költségvetés - amelyben ilyen címszót nem lehet fellelni - módosításával történhet meg az akvizíció, mint történt ez az MKB Bank Zrt. vagy a Budapest Bank Zrt. esetében is. Vagy ahogy erről Bodnár Zoltán, az MNB egykori alelnöke lapunknak nyilatkozott: korábban a német, illetve az amerikai tulajdonosoknak tett szívességet a magyar állam, most pedig az osztrákoknak.
Ugyanakkor nehezen értelmezhető a kormányfőnek az a kijelentése, hogy az Erste magyar bank lesz, a 15 százalékos részesedés ugyanis erre aligha ad okot. Mint ahogy Orbán Viktornak az a hétfőn is többször megismételt kijelentése sem fedi a valóságot, hogy a mostani tulajdonrész-szerzéssel a bank "megszűnik idegenek játéka lenni". A bankszektor több, mint 50 százalékban magyar kézben van, ezért, amikor arról beszélünk, hogy a bankszektor megerősítésére készülünk, a saját tulajdonunk erősítésére készülünk - mondta a miniszterelnök. Bodnár Zoltán szerint az ilyen - a szocialista időket idéző - kijelentés kapcsán az jut az ember eszébe, hogy akkor a magyar GDP jelentős hányadát megtermelő autógyárakban németek, japánok vagy amerikaiak "bűnös játéka folyik", tehát ki kellene vásárolni ezeket a tulajdonosokat is, ami képtelenség!
A megállapodás része a bankadó csökkentése is. Orbán Viktor az első 2016-2017-es csökkentési ütem nyomán várható adó mértékét nem árulta el, csak annyit, hogy jövőre 60 milliárd forinttal csökkennek a bankok ilyen címen befizetett terhei. (Az adócsökkentés a 2018-2019-es esztendőben folytatódhat - szól az kormányfői ígéret.) A miniszterelnök elismerte, hogy a nálunk meglévő pénzintézeti különadó teher példátlanul magas, amit azzal is érzékeltetett, hogy még a csökkentés első üteme után is Magyarországon lesz a legmagasabb az ilyen címen kivetett adó mértéke. Célul is mindössze annyit tűzött ki a kormány, hogy közelítsünk az európai átlaghoz.
Bodnár Zoltán szerint Orbán Viktor bejelentése azért álságos, mert a kormány már évekkel ezelőtt megállapodott a Magyar Bankszövetséggel a bankadó megszüntetéséről, majd ezt úgy módosították, hogy az adót csak megfelezik, végül is minden maradt az eredeti formában. Most azt is tartalmazza a megállapodás, hogy az adó alapját is felülvizsgálják, tehát arra is mutat hajlandóságot a kormány, hogy már ne a 2009-es banki korrigált mérlegfőösszeg után kelljen fizetni. A bankadócsökkentés hírére az OTP részvényei közel öt százalékot drágultak a pénteki záróárhoz képest a Budapesti Értéktőzsdén.
Treichl egy kérdésre adott válaszából kiderült: érdeklődnek a Citibank magyarországi és csehországi eladó üzletágai iránt, de - tette hozzá - "nem tudjuk, hogy nyerünk-e."
