Minderre azután került sor, hogy decemberben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a gazdaságosabb olimpiák érdekében fogadott el reformcsomagot.
A NOB az Agenda 2020 elnevezésű programban foglaltak szerint a fenntarthatóbb, olcsóbb és megtérülő játékokat támogatja, mindemellett ösztönzi a meglévő, valamint az ideiglenes és elbontható helyszínek legteljesebb felhasználását, s lehetőséget biztosít a több városban történő, kivételes esetben országhatárokon túlnyúló rendezésre.
A 2024-es olimpiára a jelentkezési határidő szeptember 15., a házigazdáról pedig 2017 nyarán, Limában dönt a NOB.
A szakemberek szerint Budapest számára a NOB reformcsomagja lehetőséget jelent. A MOB-elnök, Borkai Zsolt által felkért, úgynevezett Olimpiai Védnöki Testület tagjai - Baráth Etele, Oszkó Péter, Bienerth Gusztáv, Gyárfás Tamás, Kemény Dénes, Dénes Ferenc, Magyar Zoltán, Polgár Judit, Gömöri Zsolt, Rácz Marianne, Regőczy Krisztina, Sors Tamás, Kovács "Koko" István és Gyurta Dániel - támogatják és elképzelhetőnek tartják a budapesti rendezést.
Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke korábban úgy nyilatkozott, a gazdaságos, megtérülő, olcsóbb és kisebb ötkarikás játékok támogatása szemléletmódbeli változás, Budapest és a magyar sport története pedig "helyzetbe tudja hozni Magyarországot."
Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter "megfontolható realitásnak" nevezte a budapesti olimpia gondolatát, s kiemelte, hogy a Budapesten és Magyarország különböző pontjain zajló jelenlegi fejlesztési folyamatok akár 2024-re elérhetnek odáig, hogy az országnak már alig lesz szüksége plusz infrastrukturális beruházásra. A 2024-es olimpiára a jelentkezési határidő szeptember 15., a házigazdáról pedig 2017 nyarán, Limában dönt a NOB.