A védett tanú, aki állítása szerint korábban Portik Tamásnak dolgozott és bizalmi viszonyban is voltak, a tárgyaláson videón felismerhetetlen képmással közvetített vallomásában azt mondta, hallotta, hogy Portik Tamás egy alkalommal telefonon beszélt valakivel, és a beszélgetésből azt derült ki számára, hogy Portik valakit megbízott Boros József lelövésével, a robbantásos elkövetési módon felháborodott.
Portik önkívületi állapotba került, amikor megtudta, hogy Borost felrobbantották - emlékezett vissza a tanú, aki szerint Portik a telefonba azt mondta, hogy "ezért nem fog fizetni". A tanú – szavai szerint - Portik megbízásából többször is vitt pénzt Jozef Rohácnak, volt, hogy tíz-, illetve ötvenmillió forintot adott át neki. Ez utóbbit szerinte "Borosért" kapta Rohác.
A tanú, aki ellen jelenleg emberölés miatt folyik eljárás hangsúlyozta, azért tett vallomást, azért mondta el "az igazat", hogy tisztázza magát. A robbantás ügyében korábban gyanúsított is volt, majd védelmet kért a rendőrségtől, mert meg akarták öletni.
Rohác szerint a tanú hazudik, addig változtatja a vallomását, míg az a nyomozóhatóságoknak megfelel. Közölte, "a gerinctelen" vallomásaiban egymással ellentétes dolgokat állít. Ezért indítványozta, hogy hamis tanúzás és rágalmazás miatt vonják felelősségre.
A bíróság szeptemberben döntött a két ügy - az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság - egyesítéséről, mert mindkettőnek Jozef Rohác a vádlottja. A szlovák férfit azzal vádolják, hogy 1998-ban egy ismeretlen megbízásából lelőtte Fenyő Jánost, a Vico vállalatcsoport vezetőjét, Portik megbízásából pedig az Aranykéz utcában felrobbantotta - a Boros Tamásként emlegetett - Boros Józsefet, mert az terhelő vallomást tett megbízójára egy másik bűnügyben.