Nem először fordult elő, hogy, mint legutóbb Bodnár Zoltán, volt jegybanki alelnök ma a liberális párt gazdasági főtanácsadója a függetlenség örve alatt túlterjeszkedőnek és ésszerűtlennek nevezte a luxusingatlanokat halmozó jegybanki gyakorlatot, az összesen 250 milliárd forintot felemésztő jegybanki alapítványi programot. A támadás apropóját az adta, hogy az MNB egy újabb akadémiai épületegyüttest vásárolt a Rózsadombon, közel 3 milliárd forintért. Az elmúlt bő egy évben az ország egyik legaktívabb ingatlanpiaci befektetőjévé vált Magyar Nemzeti Bank.
Bodnár eximbankos idején történt hitelezést felemlegető, személyeskedéstől sem mentes közleményében azt írja az MNB: a jegybak - más európai jegybankok gyakorlatával megegyező - ingatlanvásárlásai a nemzeti tulajdont gyarapítják, közpénzből teremtenek közvagyont.
Ezzel kissé finomodott jegybankelnök értelmezése a közpénzről, ugyanis egy korábbi, a VS.hu-nak adott interjújában kerek-perec kimondta: "A jegybank saját, jegybanki pénzét költi - amire pénzteremtéssel és a kéthetes betét révén hitelből jön a fedezet -, de csak addig, amíg nyereséges, tehát a jegybank emiatt nem lehet veszteséges.”
A mostani közlemény leszögezi, hogy az MNB - fenntartható pozitív eredmény esetén, annak mértékéig - a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat betartva szabadon dönt arról, hogy a stratégiáját miként valósítja meg. A jegybank nyeresége a közösség pénze, amelyet az MNB közösségi célokra fordít, ezzel közösségi, nemzeti vagyont teremtve.
Bodnár Zoltán riposztjában visszautasítja a "bágyadt karaktergyilkosságot", mivel a felemlegetett hitelt, egy részben állami kazah banknak 2008-ban megfelelő körültekintéssel nyújtotta az Eximbank, azt jelenleg is törleszti az időközben átmenetileg fizetésképtelenné vált pénzintézet. A vita érdemi részére válaszolva írja: a jegybank függetlensége az alapvető feladataira vonatkozik, az ingatlanvásárlások, illetve az alapítványok támogatása azonban nem tartozik ide, a közpénzek ilyen célú felhasználása esetén elszámolással tartozik az MNB.
