Leginkább már csak a városi galambok potyáznak a Déli pályaudvarnál, ám már belőlük is egyre kevesebbet látni, hiszen utasok híján a boltok többsége a "műszaki hiba" elhárításáig lehúzta a rolót - ha vásárlók és boltosok sincsenek, a sokak számára bosszantó szárnyas barátaink sem reménykedhetnek még egy földre ejtett kiflicsücsökben sem.
A pályaudvaron - legalábbis például egy múlt heti, átlagos hétköznaphoz viszonyítva - sosem látott tisztaság és rend van, a vágányok mellett unott arcú vasútőrök strázsálnak, a kotnyeles riportereken kívül senki sem zavarja a békét.
A MÁV-nak fogalma sincs, meddig fog még eltartani a helyzet, azonban a pályaudvar információs pultjánál üldögélő kisasszony tájékoztatása szerint legalább másfél hónapig nem indítanak járatokat a Déliből.
A gondok január 25-én kezdődtek, amikor is a Déli pályaudvar bejárataként funkcionáló, a Gellért-hegy nyugati oldala alatt futó alagút Kelenföld felőli bejáratánál megcsúszott a támfal, a sínekre sár és kődarabok zúdultak. A vasúttársaság ekkor úgy döntött, a vonatok csak az egyik sínen közlekedhetnek, emellett tíz kilométer per órás sebességkorlátozást rendeltek el.
Január 31-én azonban újabb, 80-100 kilós kövek zuhantak a sínekre, a támfal földje is tovább csúszott, ezért a MÁV az Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatósággal együtt végül az alagút - és ezzel együtt tulajdonképpen az egész pályaudvar - teljes lezárása mellett döntött.
Az előzetes vizsgálatok szerint a galibát az okozhatta, hogy a XI. kerületi önkormányzat kezelésében lévő Csukló utcánál felgyülemlett a csapadékvíz, emiatt megcsúszott az ottani földút, a víz pedig a támfalat is alámosta.
Bár a pályaudvar forgalmát már az első omlást és a "félvágányos" lezárást követően elkezdték átszervezni, azzal, hogy a Déli pályaudvar funkcióját tekintve megszűnt létezni, több tízezer utas életét nehezítették meg: a vasúttársaság adatai szerint egy átlagos napon mintegy 250 vonat fordul meg a Déliben, amelyek a téli időszakban 10-12 ezer utast szállítanak.
A fejpályaudvar szerepét most a Kelenföldi vasútállomás vette át, amely, mint Lőcsei Virág, a MÁV-csoport szóvivője a napokban jelezte, "kapacitása végén jár". Ezért is a legjobb megoldást abban látták, hogy a menetrendek átrendezése mellett egyes járatokat ideiglenesen megszüntetnek - így például a százhalombattai vonatok már egyáltalán nem közlekednek.
Mindez a MÁV csoport nyugalma érdekében történt, pedig gondosabb szervezés mellett a törölt járatok további üzemeltetésére is lett volna lehetőség - legalábbis a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szerint. Mint írják, ha például "a pusztaszabolcsi és a székesfehérvári vonalakról érkező zónázó, gyorsított és személyvonatokat Kelenföldön a lehető legrövidebb időn belül fordítaná vissza menetrend szerinti indulásokba a vasúttársaság, akkor a lemondott helyi vonatok is közlekedhetnének (...)
Ehhez persze az üzemeltetői oldalról több rugalmasság, a szerelvényfordulók részleges, átmeneti áttervezése, és elsősorban utascentrikus hozzáállás lenne szükséges". A VEKE szerint az elővárosi vasúti utasok elvesztése azért is érthetetlen, mert "épp e térségben folyamatosan állnak forgalomba az ország legkorszerűbb vasúti járművei".
A MÁV közlése szerint a támfalak ideiglenes megerősítése több hétig is eltarthat, ám ezt követően a pályaudvar "már" ismét indíthat járatokat. Az ígéretek szerint az alagút végleges helyreállítási munkái a második negyedévtől indulhatnak - remélhetőleg addig sikerül eldönteni, kinek kell állnia egyebek mellett a helyreállítás költségeit. Ahogy az lenni szokott, már most megkezdődött az egymásra mutogatás, a felelősség hárítása.
A vasúttársaság álláspontja szerint az alagút fölötti területet a XI. kerületi önkormányzat kezeli, így a felelősség őket terheli. A hivatal azonban tegnap előállt egy általuk felkért független szakértő véleményével, amely szerint nem a Csukló utca felől érkező nagy mennyiségű csapadékvíz, hanem Kis-Gellért-hegy lába alatt futó rétegvizek mosták alá a támfalat.
Milassin Levente, XI. kerületi önkormányzat sajtófőnöke szerint a helyreállítás költségei mellett az elővárosi közlekedés szünetelése és pályaudvaron dolgozó vállalkozók bevételkiesése miatt komoly kártérítési perekre lehet számítani. Az MTI kérdésére elmondta: mindez több százmilliós, akár milliárdos nagyságrendű is lehet. Érthető hát, hogy az önkormányzat inkább a MÁV nyakába varrná a költségeket.
A sajtófőnök nyíltan ki is mondta: az önkormányzat szívesen közreműködik a helyreállításban, az anyagi felelősséget azonban nem vállalja. Mindezek hallatán a MÁV kijelentette, hogy az önkormányzat szakértőjének előzetes véleménye "nem mérvadó", a társaság belső és külső szakértői vizsgálatai - beleértve a geotechnikai és hidrológiai szakvélemények összeállítását - még tartanak. Hogy ki fizeti a helyreállítás költségeit, majd a végleges szakértői vélemény elkészülte után derül ki.
Szerverhiba miatt nem működtek tegnap a MÁV jegykiadó automatái, sőt, a társaság weblapját sem lehetett elérni, valamint az ország egész területén nem üzemelt az internetes jegyátvételi rendszer. A vasúttársaság tájékoztatása szerint szakemberek a szerver gyártóját bevonva nyomban elkezdtek dolgozni a hiba elhárításán, amely valószínűleg tovább növelte a Déli pályaudvar lezárásával kialakult közlekedési káoszt. Jelezték: azokon az állomásokon, ahol nincs pénztár és a jegykiadó automata sem működött, a felszállók pótdíj nélkül vehettek jegyet a vonaton.
Akik az interneten megváltották jegyüket, de még nem nyomtatták ki a jegykiadó automatából, a jegy nélkül is felszállhattak a vonatra, ám a jegyvizsgálónak meg kellett adniuk e-mail címüket és a vásárlás időpontját, amelynek alapján a jegyvizsgáló utasleadási lapot állított ki. Ezzel utólag igazolható az utazásra való jogosultság. Ugyanakkor a leállás időszakában az interneten vásárolt nemzetközi jeggyel utazók - ha még nem vették át menetjegyüket - csak új jegy váltásával kezdhették meg az utazást.
