Zágráb még 1999-ben vádolta meg népirtással a szerbeket, s nyújtott be keresetet az ország ellen, Belgrád pedig 2010-ben, az ENSZ-nél nyújtotta be ellenpanaszát. Horvátország az ország állampolgáraival szemben 1991 után elkövetett etnikai tisztogatások miatt fordult a törvényszékhez.
Zágráb szerint Belgrádot közvetlen felelősség terhelte, mert központilag irányították és ellenőrizték a fegyveres erők, a hírszerzés és a paramilitáris egységek tevékenységét. Szerbia viszont azt állította, hogy a horvátok követtek el népirtást az 1995-ös Vihar hadművelet idején. Belgrád szerint ki akarták irtani a krajinai szerbeket.
Az eljárás tavaly március elején kezdődött meg az ICJ-n. A szerbek fő jogi képviselője Sasa Obradovic volt, de a jogi szakértői csoportban nemzetközi jogászok is szerepet kaptak, köztük a német Andreas Zimmermann, aki már segítette Belgrádot a Boszniával és Koszovóval szembeni vitában. A horvátok több brit szakértőt is alkalmaztak James Crawford, Philippe Sands és Kier Starmer személyében. A tárgyalást a szlovák bíró, Peter Tomko vezette, tegnap ő jelentette be a bírák végső döntését.
Szakértők már korábban valószínűsítették, hogy a bíróság salamoni döntést hoz, s egyik felet sem marasztalja el. Bár az 1991 és 1995 közötti délszláv háborúban valóban súlyos bűncselekmények történtek, egyetlen nemzetközi szervezet sem beszélt arról, hogy Horvátország területén népirtás történt volna.
Ezeket az ügyeket tárgyalta már a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) is - amelyet a volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére hoztak létre -, de egyetlen személyt sem ítéltek el, és még csak nem is vádoltak meg Horvátország területén elkövetett népirtással.
Az utóbbi időben a szerb és a horvát fél is próbálta elvenni a per élét. Aleksandar Vucic szerb és Vesna Pusic horvát kormányfőhelyettes tavaly év eleji találkozójukat követően visszafogottan nyilatkoztak a népirtási vádakat illetően. A két politikus akkor azt mondta: amíg a bíróság a múlttal foglalkozik, addig a két ország inkább a jövőre koncentrál.