Az Európai Bizottság legutóbb 2014. november végén szólította fel Magyarországot, hogy két hónapon belül adjon tájékoztatást az EU Energiahatékonysági Irányelvének hazai átültetésérő. Az eredeti határidő a múlt év közepe lett volna. Mivel Magyarország nem tett eleget jogszabályi kötelezettségének, a EB most keresetet indíthat hazánkkal szemben az Európai Bíróságon.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet közleménye szerint az irányelv azért fontos, mert többek között olyan kitételeket tartalmaz, mint a vállalatok energetikai auditjának ösztönzése, az energia mérésével és számlázásával kapcsolatos fogyasztói jogok erősítése, a kormányzati épületek évi 3 százalékának felújítása, valamint az energiahatékony közbeszerzés.
A fogyasztókat leginkább az energiaszolgáltatók hatékonysági kötelezettsége érintheti. Ennek lényege, hogy; a cégeknek az általuk eladott energia 1,5 százalékának megfelelő új megtakarítást kell elérniük évente a végső fogyasztóknál. Nagy-Britanniában és Franciaországban már létezik ez a rendszer, ott a szolgáltatók anyagilag támogatják a lakosság energiahatékonysági beruházásait. A kötelezettség vállalásával 2020-ra a mai energiafogyasztás 5 százalékát lehetne megtakarítani, plusz évente akár 100 ezer lakóépület energiahatékony felújítása válna lehetővé.
