A másfél héttel ezelőtti vasárnapi görög választás, valamint az új athéni kormány és az Európai Unió közötti kötélhúzás miatt az utóbbi időben kicsit háttérbe szorultak a drámai franciaországi és belgiumi események, a Charlie Hebdo-ügy, illetve a belga rendőrség terrorellenes akciója, melynek során három személy vesztette életét.
Pedig a belga ügy kapcsán sok kérdőjel maradt.
A terrorkészültség szintje mindenesetre még februárban is a legmagasabb szintű marad Belgiumban, ami azt jelzi, hogy az uniós intézményeket továbbra is jól felfegyverzett katonák védik majd.
Több politikust is megfenyegettek, elsősorban azonban a rendőrség tagjai érzik élő célpontnak magukat.
Amikor Gentben rendőröket akartak kivezényelni, hogy irányítsák a forgalmat egy iskola felé vezető utcán, megtagadták a parancsot, mert attól féltek, hogy merénylet célpontjaivá válnak.
A január 15-i terrorellenes bevetés, illetve a készülő terrortámadás háttere ma sem ismert. Az ügyészség lassan csöpögteti az információkat, nem kívánja befolyásolni a nyomozás menetét.
A média ugyan közzétesz értesüléseket,
ezek azonban inkább találgatások. Mindössze annyit lehet biztosan tudni, hogy azonosították a kelet-belgiumi határnál történt, versviers-i terrorellenes beavatkozás során megölt személyeket, s a 13 letartóztatottból öt ellen indult eljárás.
A nyomok Görögországba vezetnek, ahol az eset kapcsán letartóztattak egy 33 éves algériait. A terrorcselekményre készülő belgiumi csoportot szintén Görögországból irányító, szintén Belgium Molenbeek negyedéből származó, s 2014-ben Szíriában az Iszlám állam (IS) mellett harcoló Abdelhamid Abaaod azonban valószínűleg továbbra is szökésben van.
A drámai események aggodalommal töltik el a belga lakosságot, hiszen a történések megerősítik, nem sikerült integrálni a társadalomba a muzulmánokat. Az együttélés kérdése azért kényes téma Belgiumban, hiszen a flamand, a francia, sőt, a német ajkú belgáknak is megvannak a saját intézményeik, saját nyelvüket használhatják, a rendszer tulajdonképpen már annyira demokratikus, hogy éppen nem az integrációt segíti elő.
Jan Hertogen belga akadémikus 2011-ben 900 ezerre tette a muzulmán gyökerekkel rendelkezők számát. Egy 2008-as becslés szerint ugyanakkor 628 ezer muzulmán élt az országban, ami az összlakosság hat százalékának felelt meg. Földrajzi eloszlásuk nagyon egyenlőtlen, hiszen miközben arányuk Valloniában 4,0, Flandriában pedig 3,9 százalék, a fővárosban, Brüsszelben minden negyedik lakos muzulmán. Sok iszlám-hívő él Antwerpenben és Charleroi-ban is. Legnagyobb részük marokkói, s szunnita vallású. Egy 2005-ös tanulmány tíz százalékra tette a vallását gyakorló muzulmánok arányát.
A belgák egyre jobban tartanak a muzulmánoktól. Egy 2006-os felmérés szerint a lakosság 61 százaléka vélekedett úgy, hogy a jövőben nő a feszültség az iszlám, illetve más vallásúak között.
Brüsszelen belül a Molenbeek negyedben él a legjelentősebb muzulmán közösség. A legtöbben marokkói gyökerekkel rendelkeznek, az iszlám-hívők összetartanak, homogén közösséget alkotnak. A negyed üzleteivel, mecseteivel arab ország benyomását keltik – írta a Neue Zürcher Zeitung. Bár egyetlen csatorna választja el Brüsszel belvárosától, ég és föld a különbség nemcsak a külső, az életszínvonal tekintetében is. Flandriában egyébként összesen mintegy 150 mecset működik, szinte mindegyikben beszélnek arabul, sok második generációs fiatal azonban már nem érti a nyelvet.
Az integrációs probléma az oka annak, hogy becslések szerint 400 belga harcolt és harcol mind a mai napig Szíriában a dzsihadisták oldalán a „hitetlenek” ellen. Miután Belgium lakossága 11 millió, ezért arányait tekintve a belga muzulmánokat vonzza leginkább a szent háború. A rendőrség által leleplezett terrorsejt tagjai közül is többen a szíriai harcmezőről tértek vissza.
Gilles de Kerchove, terrorellenes harc uniós koordinátora szerint a Sharia4Belgium nevű szervezetnek van a legnagyobb szerepe abban, hogy ilyen sokakat vonz az ultraradikális ideológia. A Szíriát megjártak közül minden tizedik dzsihadista tagja ennek a veszélyes szervezetnek.
A Sharia4Belgium elítéli a demokráciát, iszlám állammá változtatná Belgiumot, s haladéktalanul bevezetné az iszlám törvénykezést, a saríát. Vezetője és szószólója, a magát Abu Imrannak nevező Fouad Belkacem, aki prédikációiban egyebek mellett halálbüntetés kiszabását követelte a melegek ellen. Egy ízben pedig azt közölte, imádkozik Oszama bin Ladenért.
A szalafisták különösen 2009-ben váltak sokak körében népszerűvé, amikor az országban megtiltották a muzulmán nők számára a fejkendő viselését. Belkacem maga is szervezett tüntetéseket az intézkedés ellen, ezeken a megmozdulásokon azonban csak néhány tucatnyian vettek részt. A Sharia4Belgium sok, az iszlámról eredetileg keveset tudó fiatalt részesített agymosásban.
A radikális kijelentések ellenére a belga igazságszolgáltatás viszonylag lassan kezdett érdeklődni a szalafisták iránt. 2010 áprilisának elején Annemie Turtelboom akkori belga belügyminiszter azt közölte még csak szervezet honlapjának megfigyelését rendelte el. Ezután rövid időre ugyan levette a szolgáltató a netről, de oldala csakhamar ismételten elérhetővé vált. 2011-ben a Sharia4Belgium Allah büntetésének nevezte a Flamand Érdek politikusa, Maria-Rise Morel halálát. 2012-ben kezdtek a Sharia4Belgium első tagjai Szíriába szállingózni, hogy részt vegyenek a „szent háborúban”.
Közben azonban Belkacemet 2012. június 7-én letartóztatták. Két évet kapott. Közben Marokkóban illegális kábítószerkereskedelem miatt is elítélték, ezért Rabat kiadatását kérte. 2012.október 7-én a szervezet bejelentette saját feloszlatását.
Az elmúlt hetek eseményei után a belga kormány is radikális intézkedéseket tervez. Kemény szankciókkal sújtanák azokat, akik Szíriába utaznának, hogy az IS oldalán harcoljanak. Az interneten megjelenő szélsőséges megnyilvánulásokat pedig akár börtönbüntetéssel sújtanák.
Eddig becslések szerint négyezer európai vett részt a szíriai polgárháborúban. A legtöbben Franciaországból csatlakoztak a hitetlenek elleni harchoz, számukat 12-ra teszik. Második helyre a brit dzsihadistákat sorolják, körülbelül 500-600-an harcoltak az Iszlám Állam oldalán. Rögtön a harmadik helyen azonban a belgiumi muzulmánok következnek több mint négyszáz harcossal.
