Február 1-jével megszűnt a devizaalapú lakáshitel. Varga Mihály történelmi fordulónapnak nevezte dátumot, mert megkezdődik az elszámolás és a forintosítás, valamint hatályba lép a fair bankrendszerről szóló törvény is.
Több mint egymillió devizahiteles számíthat arra. hogy az elszámolással csökken a törlesztőrészlete vagy lezárt hitele után pénzt kap vissza. Előbb a Kúria, majd az Országgyűlés több törvényben is tisztességtelennek ítélte a bankok korábban alkalmazott törlesztőrészlet-számítását. Egy sajátos jogi csavarral igazuk bizonyításához a pénzintézeteknek kellett az államot perelniük és ezeket a pereket a fordított bizonyítási teher miatt kivétel nélkül elbukták. A hibásan alkalmazott árfolyamrés miatt és a szintén tisztességtelennek mondott kamatemelésekből származó túlfizetést kapják most vissza az adósok. A gazdasági miniszter mintegy 1000 milliárd forintra teszi a devizahitelesek tartozásában jóváírandó, illetve a lezárt hiteleseknek kiutalandó összeget. A devizahitelesek tartozása átlagosan 15-20 százalékkal, a törlesztőrészlet pedig 20-30 százalékkal csökkenhet.
A forinthitelesek és a devizában törlesztő adósok elszámolása nem most, hanem nyáron lesz esedékes.
Míg az elszámolásban minden hiteladós érintett, addig a szintén február 1-jén esedékes forintosítás csak a deviza jelzáloghitelekre és lakáslízingre vonatkozik. Már tavaly határozott a kormány a rögzített árfolyamokról, eszerint a frankhiteleket 256,5 forinton, az euróhiteleket 309 forinton konvertálják. Az árfolyamrögzítéssel sikerült kivédeni, hogy a január közepén csaknem 20 százalékkal erősödő svájci frank az egekbe emelje a törlesztőrészleteket.
Szintén februártól él, de csak néhány hónap múlva lesz érdemi hatása a fair bankrendszer működését szabályozó törvénynek. Ennek leglényegesebb eleme, hogy kizárólag fix és referenciakamatozású lakossági hitelek lehetnek a későbbiekben Magyarországon. A forintosított devizahitelek kamatait ezután például a 3 havi Buborhoz kötik. A nem forintosított devizahiteleknél pedig az eredeti, szerződéskori kamat áll helyre. A Portfolió számításai szerint a devizahitelek kamatszintje közel 2 százalékponttal csökken átlagosan, a bankoknak pedig ezzel évi 100 milliárd forint körüli kamatbevételtől eshetnek el.
Sokáig kérdéses volt, mi lesz a kilakoltatási moratóriummal, illetve a bankoknál felhalmozódott lakásállománnyal. Varga bejelentése szerint a kilakoltatási moratórium fennmarad és a bankok a devizahitelek forintosításának végéig, illetve az elszámolás lezárásáig önkéntesen fenntartják a lakásértékesítési kvótarendszert.
A devizahiteles adósok március és április folyamán kapnak hivatalos értesítést bankjuktól az elszámolásokról, a forintosításról.
A gazdasági miniszter nem mulasztotta el fényezni a kormányt, hogy "a magyar emberek és családok védelme érdekében tett intézkedéseivel precedenst teremtett Európában". Tény, hogy a január közepi svájci frank erősödés miatt Horvátországban, Lengyelországban, Romániában és Ausztriában is megijedtek az emelkedő törlesztőrészletek miatt, azonban utóbb mindenütt elvetették, hogy a magyar utat kövessék. A horvátok éppen tegnap jelentették be, visszavonhatják a frankárfolyam rögzítését, mert emiatt az egyébként hasonló cipőben járó Ausztria uniós vizsgálatot kezdeményezett.
A miniszter és a közrádióban vasárnap szintén a devizahitelesekről nyilatkozó Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető is elismerték, hogy a devizahitelesek helyzetének tisztásához szükség volt a Magyar Nemzeti Bank lépéseire, rendezni kellett a jogi helyzetet, szükség volt a Kúria és az Alkotmánybíróság döntéseire is. Rogán a bankokat azzal vádolta, hogy időhúzó taktikájuk részeként a vesztes perek után nem átallottak az Alkotmánybírósághoz fordulni. Az igazsághoz tartozik, hogy taláros testület a törvényszéki, tanácsvezető bírák beadványait utasította el és hozott jogászkörökben igencsak vitatott, az állam mindenhatóságát megerősítő döntést.