Arról azonban hallgatott a miniszterelnök, hogy azért kellett minderre fél évtizedet várni, mert a Fidesz-kormány képtelen volt eldönteni, hogy a forintosítást milyen feltételek mellett hajtsák végre. Így éppen az utolsó pillanatban, amikor a frank árfolyamküszöbét eltörölte a Svájci Nemzeti Bank, sikerült a forintosítást végrehajtani, ami azonban nem az adófizetők pénzéből valósul meg - mint azt sokan hiszik - hanem teljes mértékben a pénzintézeteket terheli. Viszont még mindig folynak perek a Fővárosi Ítélőszék előtt - igaz már a forinthitelek miatt. Ezekben a devizahitelekhez hasonlóan a pénzintézetek igyekeznek bizonyítani az állammal szemben, hogy szerződésmódosításaik tisztességesek voltak és éppen ezért érvényesek.
A K&H Bank Zrt., az OTP Lakástakarék Zrt. és a Porsche Bank Zrt. perében a felperes bankok, bár eltérő módon érveltek, kezdeményezték, hogy a törvényszék forduljon az Európai Unió Bíróságához, valamint az Alkotmánybírósághoz. Az alperes magyar állam mindhárom tárgyaláson a kereset elutasítását kérte, ám a bírók minden esetben elhalasztották a döntést.
Az Ab csütörtöki, a bankok ellenében az állam javára meghozott határozatát is kifogásolták a pénzintézeteket képviselő ügyvédek. OTP Lakástakarék jogi képviselője például kifejtette, hogy az Ab csütörtökön megjelent határozata kimondja: a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó 2014. évi 33. törvény a véglegesség igényével korábban lezárt jogvitákra, valamint azokra a szerződésekre is kihat, amelyeket a törvény hatályba lépése előtt, már peres úton rendeztek.
A jogász úgy véli, az Ab megközelítése ellentétes a római joggal, illetve figyelmen kívül hagyja az Európai Unió Alapjogi Chartáját és a bírói függetlenséget, a hatalmi ágak megosztásának elvét. A felperes képviselője szerint aggodalomra ad okot, hogy az Ab döntés értelmében a jövőben bármikor lehet azzal számolni, hogy a jogegyenlőség nevében egy jogerős ítélet feltörhető.
Magyarország "nem példakép"
A Neue Zürcher Zeitung a devizahitelekkel kapcsolatban arról írt, hogy Magyarország "nem példakép". A frank erősödése után kérdésessé vált, hogy a frankalapú hitelekkel mit lehet kezdeni Kelet-Európában - írta a szerző, és kiemelte: nem szabad követni a devizahitelek átváltásának, forintosításának magyar példáját, hiszen ennek jelentős mellékhatásai lehetnek. Megjegyezte: egyetlen kelet-európai kormány sem áll készen arra, hogy olyan drasztikus eszközhöz nyúljon, mint Magyarország. A cikk írója szerint ez a politikai beavatkozás az ösztönzésben látja majd kárát, hiszen sok háztartás nem fogja fizetni a forintalapú hitelét, mert a politika segítségében reménykednek. Ugyanakkor a szándékos beavatkozás a magyarországi magánbefektetőket is károsítja, hiszen számos külföldi vállalat ezentúl kétszer is meggondolja, hogy Magyarországra hozza befektetéseit - írta Matthias Benz.
