Sojgu bejelentette, hogy módosították a tárca idei munkatervét azoknak a döntéseknek megfelelően, amelyeket "az ország vezetése hozott a fegyveres erők harci képességének növeléséről, tekintettel az Oroszország körül kialakult katonapolitikai helyzetre."
A miniszter nem részletezte, mit jelentenek a stratégiai irányok. Valerij Geraszimov vezérkari főnök mindazonáltal január közepén arról beszélt, hogy az orosz hadsereg alapvetően a tavaly Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten, a NATO-tagállamok közé ékelődő Kalinyingrádi területen és az Északi-sarkvidéken erősíti harci képességeit.
Vlagyimir Putyin államfő tavaly év végén hagyta jóvá az új orosz katonai doktrínát, amely szerint Oroszországra alapvető veszélyt jelent az európai rakétavédelmi rendszer fejlesztése, valamint a NATO tagállamok katonai erejének közeledése az orosz határokhoz.
A megújított katonapolitikai irányelvek a további fenyegetések között említik az Oroszországgal és szövetségeseivel szembeni területi követeléseket, a belügyeikbe való beavatkozást, valamint katonai erő alkalmazását a velük határos országokban.
Szergej Sojgu pénteken kijelentette, végrehajtják az elnök, a hadsereg főparancsnoka által kiszabott feladatot, és nem engedik meg, hogy katonai erőfölény alakuljon ki Oroszországgal szemben. Sojgu idézte Putyin korábbi kijelentését, miszerint Oroszország nem szándékozik hosszú távú fegyverkezési versenybe bonyolódni, mindazonáltal kész az ország védelmi képességét biztosítani "az új körülmények közepette" is. Hozzátette, hogy 2020-ra az állami fegyverkezési programnak megfelelően 70 százalékban korszerű fegyverzetekkel látják el az orosz hadsereget.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a hadászati atomfegyverek minőségi állapota növelésére kell összpontosítani, és létre kell hozni a kozmikus haderőt Oroszországban.