A kormány azért döntött tavaly a Herman Ottó előtt tisztelgő emlékév megrendezése mellett, hogy népszerűsítse az utolsó magyar polihisztor, természettudós, néprajzkutató, nyelvész, régész, politikus gondolatait országszerte több mint száz programon keresztül - olvasható a szervezők közleményében.
"Herman Ottó szellemiségére, holisztikus látás- és gondolkodásmódjára szükségünk van a 21. században is. Az utolsó magyar polihisztor, az igényes hazai ismeretterjesztés egyik vezéralakja, magyarországi megteremtője, a néprajzkutató, a nyelvész, a természettudós gondolatai ma érvényesek, népszerűsége, megbecsültsége a mai napig töretlen hazánkban. A halhatatlan értékeket hátrahagyó tudós és politikus alakja és munkássága örökérvényű és nagyon is aktuális jelentőségű példa arra, hogy megfelelő kvalitásokkal érdemes a polihisztorságra törekedni" - fogalmazott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az emlékév lezárása kapcsán.
A tárcavezető úgy vélekedett, hogy Herman Ottó személye kiemelkedett korából, és már életében példaképül szolgált az utána jövő generációknak. "Herman Ottó élete és munkássága aktuális üzenetet hordoz, hiszen példázza, hogy a szaktudományok sokaságának együttműködése képes csak megragadni az összetett, globális problémákat. Igazáért tudósként és politikusként is következetesen harcolt, nem félt az új utaktól, eredeti megoldásoktól sem. Sűrűn szót emelt a természettudományos ismeretek terjesztéséért, mert elvei szerint a természetben felismert harmónia társadalmunkat is képes jobbá tenni" - hangsúlyozta Fazekas Sándor.
Az emlékévet lezáró kétnapos rendezvény február 26-án délelőtt a Kossuth téren, a Földművelésügyi Minisztérium előtt kezdődik, ahol Herman Ottó mellszobrát, Györfi Sándor szobrászművész alkotását Fazekas Sándor avatja fel.
Az ezt követő parlamenti emlékülésen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke; Fazekas Sándor miniszter; V. Németh Zsolt államtitkár és Erdődy Gábor, az ELTE rektorhelyettese méltatja Herman Ottót és munkásságát, majd átadják a Herman Ottó-díjakat.
A Herman Ottó Polihisztor Díjjal, a Herman Ottó Mediátor Díjjal és a Herman Ottó Innovátor Díjjal jutalmazottak között kutatók és gondolkodók, az újféle szemléletet átadó pedagógusok és gyakorlati megvalósítók lesznek. A díjazottakat hét tagú bizottság jelölte. Az elismerésekkel a Herman Ottó szellemiségét tovább vivő tudósokra, kutatókra, közéleti személyekre kívánják ráirányítani a figyelmet.
A díjátadót követően Herman Ottó, a polihisztor munkássága, hatása címmel a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban szerveznek konferenciát, amelynek témája a tudós személyének mai szempontok szerinti megítélése, élete, munkássága, számtalan tudományterületen máig tartó hatása lesz, valamint mindezek jelentősége a közoktatásban. A konferencia keretében plenáris előadásokra, műhelybeszélgetésekre, vitaülésre egyaránt sor kerül.
A 26-án délután kezdődő és 27-én egész nap folytatódó konferencia előadói között lesz Réz András esztéta, Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus, Balázs Boglárka fül-orr-gégész főorvos, Gál Vilmos történész, Novák Ferenc koreográfus, Baán László miniszteri biztos, Szinetár Csaba pókász, Vida Gábor akadémikus, Csermely Péter biológus és Laki Mihály közgazdász.
Tavaly az emlékév február 4-én, a Millenáris Teátrumban tartott megnyitóval vette kezdetét és számtalan nemzeti parki, városi, múzeumi és iskolai eseményen, fesztiválon keresztül a december 27-én, Herman Ottó halálának 100. évfordulóján tartott közös megemlékezésekig számtalan programmal folytatódott. Az év legnagyobb eseménye a június 21-i fényfestés volt, ekkor a Gellérthegy szikláira vetített videóanimáció révén elevenítették fel a tudós életét és munkásságát.
Az emlékév legnagyobb eseménye a június 21-i fényfestés volt, ekkor a Gellérthegy szikláira vetített videóanimáció révén elevenítették fel a tudós életét és munkásságát.
Herman Ottó öröksége a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban címmel decemberben tárlat nyílt a Vajdahunyadvár épületében, valamint fontos eseménye volt az elmúlt évnek a Herman Ottó Vándortanösvény megszervezése is, hiszen az interaktív "polihisztor játszóház" sorra járta a közoktatási intézményeket, és a tudós munkásságát bemutatva aktív tanulásra késztette a diákokat.
Az 1835-ben Breznóbányán született kutató mintegy 1140 tételből álló bibliográfiájában elsősorban zoológiai, néprajzi, régészeti, nyelvészeti témájú tudományos munkák szerepelnek. A madarak hasznáról és káráról című, ízes stílusban írt szövege alapműnek számít, a magyar halászatról szóló, saját kezűleg illusztrált munkája pedig máig világszerte jegyzett alkotás. Emellett megírta a magyar állattartás történeti összefoglalóját és szakszótárát, rendszerezte Magyarország teljes pókfaunáját, nemzetközileg elismert madártani tudósként megalapította a Magyar Ornitológiai Központot és kezdeményezte a madarak és fák napjának hivatalos ünneppé nyilvánítását. Felvidéki német származása ellenére gyermekkorától a magyar nemzethez tartozónak vallotta magát, nevét magyarosította. Haláláig a nemzet érdekében aktív előadó és közszereplő volt. Származása, életének helyszínei és életműve összekötő kapocs a Kárpát-medence népei számára.
