Vak tyúk is talál szemet - olvastam a Népszavában, miután a szerző utalt arra, hogy a Le Figaro és vezető brit és német lapok Orbán Viktort hősnek nevezték azzal kapcsolatban, hogy a "devizahitelek időbeni forintosításával sikeresen megakadályozta, hogy még nagyobb tömegek kerüljenek lehetetlen helyzetbe." Orbán irányításával túl vagyunk már egy "Nemzeti Otthonvédelmi Akcióterven", láthattuk a szintén "nemzeti" eszközkezelő vergődését, megtapasztaltuk (és közpénzből megfinanszíroztuk) az ócsai lakópark botrányosan kudarcos és botrányosan drága kísérletét, tanúi - és gazdasági következményeit tekintve végső soron elszenvedői is - vagyunk az egyoldalúan a bankokra zúdított megoldási variánsoknak a devizahitelek ügyében. Úgyhogy joggal kifogásolhatjuk a "vak tyúk" dilettáns ötleteléseit. És ha még azt is felidézzük, hogy egyrészt az első Orbán-kormány idején teremtették meg a devizahitelek korlátlan lehetőségét, másrészt, hogy a baloldali kormányzás idején az Orbán hű letéteményeseként fungáló Járai Zsigmond MNB-elnök indokolatlan alapkamat-emelése taszította a devizahitelek irányába a hitelfelvevőket.
Mindezt látva teljességgel hiteltelen Orbán sikeres fellépéséről beszélni a devizahitelek kérdésében. És aztán van itt még egy kis bibi: csaknem négy évvel ezelőtt, 2011. áprilisában Surányi György, a Fidesz által elüldözött kitűnő közgazdász, kollégáival, Tomas Spurny-val és Barta Györggyel publikált egy radikális tervet az akkor meglévő devizahitel-állomány további romlásának megállítására és a már késedelemben lévő adósok fizetőképességének minél szélesebb körű visszaállítására. A szerzők felelős és reális javaslatot tettek a devizahitelek forintosítására akkor, amikor a svájci frank még csak 204 forint volt. Ha az Orbán-kabinet nyitott lett volna arra, hogy nemcsak megérti Surányiék pénzügyi javaslatát, hanem fel is vállalta volna, hogy a "túloldalhoz" tartozó volt MNB elnök kezdeményezését a költségvetés, a lakosság és a bankok szempontjainak arányos mérlegelésével megvalósítja, akkor legalább ez az ügy Orbán sikere lehetett volna. De Orbán ezt a lehetőséget (is) elszalasztotta. Nem hős ő, ahogyan a Figaró írta, és nem is "vak tyúk", aki "szemet talált", ahogyan Szász Tibor értékeli. Orbán egy öntörvényű, beképzelt, hatalommániás despota. Még nem bukott meg, de már megbillent, és egyre dől. Sajnos, a mi fejünkre.