Bulgáriát az utóbbi időben állandó politikai és kormányválság nyomasztja, de Románia stabil, így értékelése is jobb. Bukarestben abban reménykedtek, hogy a két országot külön választják és Romániának lehetősége nyílik legalább a részleges előrelépésre. Ám az MCV-re épülő igazságügyi jelentés jót és rosszat egyaránt tartalmaz. Eszerint a parlament még mindig ódzkodik a végleges bírósági döntések gyakorlatba ültetésétől, és nem teszi lehetővé az igazságszolgáltatás számára azt, hogy a törvényhozók az átlagemberhez hasonlóan feleljenek a bíróság előtt. Bírálat mellett dicséretet is kapott az ország. A Bizottság azt is megállapította, hogy számos téren haladás figyelhető meg. A fejlődés ellenére a megfigyelés nem szűnik meg sem Románia, sem Bulgária esetében, mert mint indokolták, „az elért eredményeket meg is kell őriznie a két országnak”.
Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, a MCV addig marad életben Bulgáriában és Romániában, amíg a két ország igazságszolgáltatási rendszere el nem éri a kielégítő szintet és a meghatározott célokat nem teljesíti. Juncker reméli, hogy Románia nem tér le a reform útjáról és az ő mandátumának idején felszabadul az Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmus alól.
A schengeni csatlakozás formális feltételei között nem szerepel ugyan az igazságszolgáltatás működése, de a két ország csatlakozását a korrupció miatt ellenzi több nyugati ország, többek között Franciaország, Hollandia és Németország.