Az elfogadott határozat kimondja: a párizsi eseményeket a gyűlölet motiválta, és a demokrácia és a szabadság ellen elkövetett támadásnak tekintendők. A dokumentum arra is rámutat, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint a szatírát, a tiszteletlen gúnyt, a sértő eszméket, így a vallások bírálatát is megilleti az önkifejezés szabadságának védelme, amennyiben nem minősül gyűlöletbeszédnek, illetve nem uszít erőszakra.
A közgyűlés határozata sürgős nemzetközi és külön európai válaszokat sürget a dzsihadista fenyegetésre, de óv a válogatás nélküli, tömeges megfigyeléstől, mert úgy véli, hogy arról bebizonyosodott, nem alkalmas a terrorizmus megakadályozására és veszélyt jelent az emberi jogokra. A dokumentum ugyanakkor szorosabb együttműködést szorgalmaz az európai és a közel-keleti országok titkosszolgálatai között.
Az elfogadott szöveg arra is kitér, hogy meg kell védeni az állam és az egyházak szétválasztását, valamint preventív intézkedésekre is szükség van, hogy a börtönökben, a közösségi oldalakon, oktatási intézményekben és a hátrányos helyzetű lakónegyedekben elejét lehessen venni a radikalizálódásnak.