A 2011-ben indult Összefogás az Államadósság Ellen Alap működése nem volt elég hatékony, a befizetések mértéke nem indokolja az alap további fenntartását. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelenleg a megszüntetés lehetséges jogi és pénzügyi keretein dolgozik. Az Alap okozta adminisztratív terhek nem voltak arányban az adósságcsökkentéshez való hozzájárulással. Az Alapba befizetett összes forintot államadósság-csökkentésre fordítottuk - közölte tegnap lapunkkal a nemzetgazdasági tárca.
Az Összefogás irányító testületének elnökét, Horváth Tihamért, az alap felszámolásának híre aligha lephette meg, hiszen tavaly áprilisban a Borsnak így nyilatkozott: "Nagyon lelassultak a befizetések, csökkent az érdeklődés is. Nem állt mellém senki. Óriásit csalódtam, teljesen elkeseredtem. Most az év végén le is köszönök." Az elhatározást azonban nem követte tett, az elnök töretlenül bízik a szervezetben, és a jövő hónapban esedékes éves beszámolójában annak fenntartását javasolta. Pedig optimizmusa mindeddig csorbát szenvedhetett, hiszen 2011-ben már arra az évre 500 millió forintos bevételt vizionált.
A legtöbb pénzt – több mint 20 millió forintot – egyébként Szomor Dezső gazdálkodó adta, de Gattyán György, a Magyarországról időközben elköltözött, a TOP100-as lista dobogós helyét elfoglaló nagyvállalkozó is adott tízmilliót. A politikusok közül Surján László volt EP képviselő 16 ezer eurót (akkor 4,6 millió forintot), Schmitt Pál köztársasági elnökként egy havi fizetését, Bock József borász 8 millió forintot, Matolcsy György jegybankelnök évi egymillió forintot utalt át. Orbán Viktor kormányfő adakozásáról nincs információ.
Az államadósság mértéke az alap elindításakor (2011 áprilisában) 20 552 milliárd forintra rúgott, tavaly az év utolsó napján - az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint: 23 994,4 milliárd forint volt. Az elmúlt évben a növekedés mértéke 1882 milliárd forintot tett ki. Csökkenésről, tehát aligha beszélhetünk. A második Orbán-kormány hatalomra kerülése óta 5000 milliárd forinttal növekedett az adósságunk - összegezte az elmúlt közel öt esztendő mérlegét lapunknak Katona Tamás. Az egyetemi tanár, akitől megtudtuk, hogy 2014-ben a kormány kezére játszott, hogy az Európai Unió direktíváinak megfelelően megváltozott a GDP számítás módja - például az innováció is a részét képezi -, a magasabb GDP miatt az arányos adósság viszont csökkent. A szakember emlékeztetett arra, hogy a magánpénztári tagok vagyonát 2012-ben azzal a céllal államosította az Orbán-kormány, hogy ezzel az államadósságot csökkentik majd. Miután számos egyéb célra költöttek ebből a pénzből, így a szándék - ha az egyáltalán valós volt - csak szándék maradt.
Az úgynevezett új, ESA2010-es módszertannal számolva a GDP hányadosaként 76 százalék lett 2014. december 31-én az adósság, vagyis csupán egyetlen napra ismét sikerült csökkenteni az adósságrátát a megelőző esztendő utolsó napjához képest. Ez is csak úgy sikerült, hogy a kincstári számlán lévő összegeket lecsökkentették, az állampapír-állománnyal együtt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter gyakran beszél a gyenge forint előnyeiről, tavaly pénzünk romlása 534 milliárd forinttal növelte az adósságunkat! A végleges államadósság-adatok február 14-én látnak napvilágot. Ugyanakkor Katona Tamás biztos abban, hogy az idén januári adatok ismét drasztikus növekedést mutatnak majd.
