Belváros;közbeszerzés;Budapest Szíve;OLAF;

Fotó: Népszava

- Csalást gyanít az Unió Budapest Szívében

Több szabálytalanságokat talált az európai csalás elleni hivatal a főváros és az V. kerület közös felújítási projektjében, a több mint tízmilliárdos Budapest Szíve programban. Egyelőre nem tudni, pontosan mit kifogásoltak, de a magyar ügyészségtől várnak lépéseket, amely már hetek óta ismeri a nyomozás eredményét, de állítása szerint még mindig fordítja az anyagot.

Szabálytalanságok és csalás gyanújával nyomozott a főváros és az V. kerület közös, Budapest Szíve nevű felújítási projektje ügyében az Európai Unió csalás és korrupció elleni hivatala, az OLAF olyan panaszok alapján, amelyek szerint a munkálatokat megelőző közbeszerzéseknél történhettek visszaélések. A szervezet a VS.hu kérdésére árulta el, hogy a vélhetően 2012 óta tartó vizsgálatot év végén lezárták, ám, hogy pontosan mire találtak bizonyítékot, hivatali titoktartás miatt nem árulták el.

Nyugtalankodásra éppenséggel ennyi is okot adhat a fővárosnak és a Belvárosnak egyaránt, ám a szervezet a nyomozás végén a magyar Legfőbb Ügyészséget is megkereste, tegyen lépéseket az ügyben. Eszerint az LÜ már hetek óta ismeri az ügy részleteit, azonban a VS.hu-nak adott válaszuk szerint az anyagot még fordítják. „Valóban érkezett egy anyag az OLAF-tól, amely a Budapest Szíve programot érinti. Jelenleg folyamatban van a megküldött anyag fordítása” – írták.

A magyar hatóság bagatellizálása ellenére már 2012-ben is tudható volt: Brüsszelnek problémái vannak a programmal, amelynek keretében a Kálvin tér és a Szabadság tér közötti utcákat építették át 15 milliárd forintból, nagyrészt uniós pénzből. Akkor az Index számolt be róla, hogy az Európai Bizottság szerint irányított közbeszerzéssel pályáztatták a vállalkozókat a felújítási munkákra. A pályázóknak előírták, hogy legyen tapasztalatuk nagy értékű, műemléki környezetben végzett felújításban, noha minderre nem is volt szükség, hiszen a munka főként járda- és közútfelújításra vonatkozott. Az V. kerület és a főváros végül az erősen korlátozó feltételek miatt – a pályázat kiírójaként – versenytárs hiányában a pályázati árnál egy 10-15 százalékkal magasabb ajánlatot fogadott el, és a Bizottság emiatt 900-900 millió forintos bírságot is kilátásba helyezett. „Az OLAF figyelni fogja azokat lépéséket, amiket az illetékes hatóságok tesznek nemzeti, illetve uniós szinten” – üzente most a szervezet a magyar hatóságoknak.

A hírre nem csak a belvárosi önkormányzat, hanem meglepő módon a Fidesz, és a főváros nevében a fideszes Kocsis Máté, mint tanácsnok is reagált. Kocsis annyit közölt: a program 2. ütemének közbeszerzése „2009-ben volt, a Demszky-Hagyó-Steiner korszakban”. Hasonló hangot ütött meg a Fidesz: szerintük a Budapest Szíve idején Budapesten „az MSZP-SZDSZ-koalíció” kormányzott, ám azt nem tették hozzá, hogy az V. kerület már bőven fideszes vezetés alatt állt. Az V. kerületi önkormányzat azt írta: tudtak a vizsgálatról, ahhoz „minden szükséges anyagot” megadtak, arról azonban nem kapták tájékoztatást, hogy bármilyen kifogása lenne az OLAF-nak. A vizsgálat eredménye lehet az, hogy az unió visszaköveteli a fejlesztéshez adott uniós pénze egy részét, amire volt már példa.

Félmilliárdot is érhet Vida Ildikó háza
"Mennyit érhet Vida Ildikó háza, ha már 1996-ban 150 millió forint jelzálogjogot jegyzett be rá egy bank?" - tette fel a kérdést Facebook-oldalán Juhász Péter, illusztrációként pedig a NAV-elnök törökbálinti házáról készült fotót is posztolt.
Fotó: Népszava

Fotó: Népszava

Az Együtt társelnöke szerint mai áron félmilliárdot is érhet. "Szerencsére szinte biztos, hogy nem korrupciós pénzből származik, mert két nappal a hivatalba iktatása után vette" - emlékeztetett Juhász, hozzátéve: előtte csak három évig volt az APEH elnöke, "ez alatt az idő alatt nem jöhet be ennyi pénz".



A 2008-09-es gazdasági válság óta aligha fogadott a pénzvilág olyan egyöntetű lelkesedéssel uniós döntést, mint az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programja. Szárnyalnak a tőzsdék, gyengül az euró a dollárhoz képest, csökkennek az állampapírhozamok. Bár az EKB-program közvetlenül csak az euróövezet tagjait érinti, a forint is sokat profitálhat belőle: alig egy hete még 327 forintot is megadtak az európai közös pénz egy egységéért, tegnap már a 309 forintos árfolyam sem volt ritka.