Lázár János a térség polgármestereivel közösen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy bár az ország szegény és hátrányos helyzetű keleti térségeiben nem tudnak versenyezni a nyugat-európai, de még a nyugat-dunántúli munkabérekkel sem, az életminőség ezeken a településeken jelentősen javulhat. Kiemelten fontos a munkahely, de nagyon fontos az is, milyen egy településen az óvoda, az iskola, az egészségügyi és szociális ellátás vagy a közösségi élet - hangsúlyozta a politikus, aki a hódmezővásárhelyi és makói központú választókerület országgyűlési képviselője is.
A sajtótájékoztatón Apátfalva, Magyarcsanád, Földeák, Maroslele és Csanádalberti polgármestere is beszámolt arról, hogy a kistelepüléseknek tavaly év végén megítélt kormányzati támogatásból milyen fejlesztéseket valósítanának meg: iskolaépületet, óvodát, orvosi rendelőt újítanak föl, illetve bővítenek, a központi konyhát korszerűsítik.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Lázár János kifejtette, a most kezdődő uniós költségvetési ciklus legfontosabb célja, hogy az ország hátrányos helyzetben lévő településein a kis- és közepes vállalkozások támogatásával munkahelyek jöjjenek létre. A helyi hagyományok és az elsősorban mezőgazdaságból élő települések adottságai miatt a térségben komoly lehetőségek rejlenek az élelmiszeripar és a feldolgozóipar fejlesztésében. Bár a térségben egyes településeken jelentős a munkanélküliség ezzel párhuzamosan bizonyos szakmákban munkaerőhiány is van, ezért van szükség a szakképzés átalakítására – közölte a miniszter.
A 2014-es év sikeres esztendő volt a magyar gazdaságban, de ez külső tényezőknek is köszönhető, és Magyarország az innováció, valamint a szegénység csökkentésében lemaradásban van az Európai Unióhoz képest. A gazdasági növekedést fenntarthatóvá kell tenni, az oktatási rendszert pedig fejleszteni kell - így vélekedtek a felszólaló közgazdászok a Republikon Intézet korábbi konferenciáján.
MSZP: a "korrupt" kormány "hadat üzen a szegényeknek"
Korábban írtuk, hogy Harangozó Gábor, az MSZP országgyűlési képviselője kijelentette: a különböző minisztériumok több milliárd forintba kerülő vidékre költöztetése nem jelent megoldást az ottani szegénység felszámolására. Az MSZP ehelyett egy olyan állami rendszer létrehozásával növelné a vidéki jövedelemszerzés lehetőségét, amely minden településen átvenné és továbbértékesítené a "kert végében termelt terményeket" - fejtette ki.
A szocialista politikus közölte azt is, hogy pártja kezdeményezni fogja az idei költségvetés módosítását annak érdekében, hogy az állam ismét magára vállalja azokat a szociális kiadásokat, amelyek a "bevétel nélküli önkormányzatokhoz" kerültek. Harangozó Gábor erre példaként említette a lakhatási támogatást, amelyen szerinte életek múlnak, hiszen csak tavaly 21 ember fagyott meg otthonában.
Bangóné Borbély Ildikó emlékeztetett a Tárki legfrissebb felmérésére, amely szerint 2014-ben folyamatosan mélyült a szegénység Magyarországon. Ez szerinte annak tudható be, hogy a "korrupt" kormány "hadat üzent a szegényeknek, családoknak, gyerekeknek, elesetteknek és rászorulóknak".
A szocialista politikus szerint a visegrádi országok közül tavaly egyedül Magyarországon emelkedett a szegények aránya, akiknek a száma évente 100 ezerrel nő. Bangóné Borbély Ildikó szerint a kormány az idei költségvetés végrehajtásával immár az ötmillió létminimum alatt élő ember országát teremtheti meg, amelyben a 7 év alatti gyermekek 42 százaléka már most is szegénységben él.