"Ha az EKB szuverén kötvényeket vásárol, a kormányok csak újabbakat bocsátanak ki, ami gyakorlatilag önmaguk pénznyomdával történő finanszírozásával egyenértékű" - fogalmazott Hans-Werner Sinn, aki szerint ezt az uniós szerződés 123-as cikkelye is tiltja és még (a német) alkotmánybíróságnak is engedélyeznie kellene.
"Nem látom be, miért kellene az EKB-nek az olajárak csökkenése miatt aggódnia és közben olyan politikát folytatnia, ami az euró árfolyamának gyengítésével végső soron az olajárak emelkedéséhez vezet. Már csak azért sem, mert a gyenge euró minden más importtermék árát is megemeli, ezzel a fogyasztók reáljövedelmét csökkenti" - közölte az ifo elnöke.
Úgy vélte, az EKB célja ezzel a lépéssel valójában nem a defláció elhárítása volt, hanem a krízisbe jutott országok kormányainak és bankjainak megmentése. "A kötvényvásárlások megemelik a bankok portfoliójában lévő kötvények értékét, így azok részvénytőkéjét is, de legalábbis megakadályozzák annak csökkenését" - mutatott rá.
A már egyébként is alacsony kötvényhozamok ezzel párhuzamosan csak tovább csökkenhetnek, ami viszont megkönnyíti újabb hitelek felvételét a krízisbe jutott országoknak. Ezáltal pedig csak csorbul a feltétlenül szükséges strukturális reformok végrehajtására ható kényszer - hangsúlyozta az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) elnöke.
