Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök február 11-én ugyan beszédet mondhat az amerikai kongresszus előtt, miután John Boehner, az amerikai képviselőház republikánus elnöke meghívta és lehetőséget adott erre a választási kampányban lévő jobboldali politikus számára, az viszont egyáltalán nem biztos, hogy a Fehér Házba is eljuthat. Izraeli kormányforrásokra támaszkodó információk szerint keresik a lehetőségét annak, hogy a washingtoni út alkalmával miként találkozhatna Barack Obama elnökkel a kormányfő. A Fehér Ház szóvivője eddig annyit közölt, hogy Netanjahu tervezett amerikai látogatása a protokoll megszegése, mert az izraeli kormány nem vette fel a kapcsolatot az amerikai kormányzattal, enélkül fogadta el a kongresszusi meghívást.
Izraelben úgy értékelik, hogy az amerikai látogatás és egy esetleges találkozó Obamával megdobhatná a kormányzat amúgy gödörbe került népszerűségét. A két vezető politikus közötti viszony azonban nem a legszívélyesebb. Ezt köztudott az elhíresült nyitva felejtett mikrofon eset óta, amikor Obama és Sarkozy keresetlen szavakkal nyilatkoztak Netanjahuról, de ugyanezt igazolták az elmúlt évek történései is. Izrael ugyan államként számíthat az Egyesült Államok segítségére és arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában minden egyoldalú palesztin kezdeményezés esetén élni fog vétójogával, ám az egyre szaporodó, elsősorban a telepespolitikát érintő washingtoni bírálatokból az is egyértelmű, hogy Netanjahu-kabinetje nem a demokrata adminisztráció favoritja és nem könnyíti a helyzetet az sem, hogy a Fehér Ház megegyezésre törekszik Iránnal, miközben Jeruzsálem és az immár republikánus amerikai kongresszusi többség a szankciós politika folytatását szeretné.
A palesztin állam elfogadását sürgető, tavaly ősszel a svédországi bejelentéssel kezdődött, azóta sorozatos nyugat-európai kormányzati és parlamenti állásfoglalások után tovább nehezíti az izraeli diplomácia és kormányzat helyzetét a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) benyújtott palesztin csatlakozási kérelem kérdése. Rámalláh egyértelműen azért tette meg ezt a kockázatos lépést, mert érzi a nemzetközi támogatás gyengülését és háborús bűnökért szeretné felelősségre vonatni Izraelt. A jeruzsálemi vezetés a bejelentés után azonnal, január elején felfüggesztette az adó és vámilletékek átutalását a Palesztin Hatóságnak, de Hága nem utasította el a kérést. A döntés meghozatala után a Netanjahu-kabinet azt szeretné elérni, hogy szövetségesei függesszék fel a nemzetközi bíróságnak szánt pénzügyi támogatást. Erről Avigdor Liberman külügyminiszter beszélt John Baird kanadai külügyminiszter látogatása előtt.
Izrael nehéz helyzetét jelzi, hogy a nem épp kimértségéről ismert Liberman úgy fogalmazott: "2015-ben nem a palesztinok, Irán vagy az arab államok a mi nagy kihívásunk, hanem a nyugat-európai országok".
Juvál Steinic hírszerzési miniszter szerint a Likud első számú ellenfele, a szociáldemokrata Munkapártból és a centrista Tnua (Mozgalom) pártból megalakított balközép választási szövetség a felelős a Palesztin Hatóság ezen egyoldalú diplomáciai lépéseiért. Álláspontja szerint azzal bátorították a palesztinokat, hogy a béketárgyalások összeomlása után egy munkapárti küldöttség Rámalláhba utazott.
A palesztinok első lépésben az Izrael által 2014. június 13-a után elkövetett „háborús bűnök”, azaz a tavalyi Erős Szikla hadművelet kapcsán emelnek panaszt Hágában. Január 16-án az ICC ügyésze előzetes vizsgálatot kezdett. A palesztin csatlakozással elvileg lehetőség nyílt a vizsgálat lefolytatására annak ellenére, hogy Izrael nem ICC-tag.
A bíróságnak azonban nem lesz könnyű dolga. Egy palesztin civil szervezet, az „Orvosok az Emberi Jogokért” (Physicians for Human Rights) nem kevesebbet állít szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében, mint hogy az izraeli hadsereg a nyári Erős Szikla gázai hadművelet során válogatás nélkül vett célba katonai és civil létesítményeket, védőpajzsként használt embereket, egészségügyi dolgozókat és intézményeket támadott, az áldozatok 70 százaléka civil volt, 23 orvosi dolgozó vesztette életét - közülük tizenhatan munka közben -, 83 pedig megsebesült, főként mentők sofőrjei. (A hadművelet 50 napon át tartott, ez idő alatt 2200 palesztin vesztette életét, mintegy 10 ezren sebesültek meg. )
A jelentést a palesztin szervezet által megbízott nyolc külföldi szakértő állította össze, az orvosszakértők három gázai látogatásán történt kikérdezésein alapul. Hatvannyolc kórházban kezelt személyt kérdeztek meg, a következtetéseiket elmondásaik segítségével állították össze. Állítják: voltak előzetes felszólítás nélküli erős bombázások a civil lakónegyedek ellen. Annak ellenére, hogy Izrael hangsúlyozza, hogy csak felszólítás után bombáz és hagy időt a civil lakosságnak arra, hogy elhagyja a helyszínt, a megkérdezettek közül többen maguk is saját házuk vagy rokonaik lakhelye közelében sérültek meg és ismernek olyanokat, akik ilyen körülmények között vesztették életüket, állítja a jelentés. Az orvosok jelentése szerint az izraeli hadsereg rendszeresen használt robbanóanyagokat is lakott területeken és válogatás nélkül vetett be nagy hatóerejű bombákat.
Az Al-Mizan elnevezésű gázai palesztin civil jogvédő szervezet is besegített a szakértőknek az adatgyűjtésben. Az AFP hírügynökségnek adott nyilatkozatuk szerint a fent említettek kimerítik a háborús bűn fogalmát.
Az izraeli kormányzat álláspontja szerint a háborús bűnöket a Gázai övezetet uraló Hamász követte és követi el mindannyiszor, amikor a civil lakosságot élő pajzsként használja. A jelentés közzétételére közleménnyel reagált a hadsereg vezetése, egyoldalúnak, elfogult forrásokból szerzett információkra alapozottnak nevezve a dokumentumot. A vezérkar hangsúlyozza, a Hamász szándékosan helyezett el „fegyverraktárakat, fegyveres terroristákat, alagút bejáratokat, hadműveleti központokat és más katonai létesítményeket civilek épületeibe és kórházakba, rendelőkbe, kitelepített civilek menhelyeire és mentőautókba, s ezzel a terrorista szervezetek a lakosságot veszélynek tették ki”. Az izraeli álláspont szerint a katonák megpróbálták megóvni a civileket, amennyire ez az adott körülmények között lehetséges volt, a nemzetközi jogi elvárásokkal összehangolt rendkívüli vezérkari bizottság vizsgálja ki a háborús visszaéléseket.
Emlékeztetőül: a tavalyi Erős Szikla hadművelet során és azt megelőzően a Hamász lakott területekről lőtte ki rakétáit Izrael ellen, a célpontok között válogatás nélkül szerepeltek civil és katonai létesítmények. Tavaly nyáron is a hadsereg felszólítására úgy reagált a Hamász, hogy az elterelő hadművelet, a pszichológiai hadviselés része, kérte a palesztin lakosságot, hogy ne vegyék figyelembe a felszólítást. Az izraeli hadsereg hasonlóképpen járt el a helyi civilekkel a „Felhőoszlop” és a 2008-as „Öntött ólom” gázai hadművelet és a 2006-os második libanoni háború idején is a légierő bevetése előtt, de a Hamász harcosai több esetben megpróbálták megakadályozni a civilek távozását, sőt a felrobbantás előtt lévő házak tetejére küldték a lakókat, hogy emberi védőpajzsot alkossanak belőlük.
A politikai erőviszonyok átalakulását jelzi a legújabb közvélemény-kutatás. A Munkapárt és a kormánykoalícióból nemrég kilépett, Cipi Livni vezette centrista Tnua közös platformot hozott létre, amely már meg is előzte a Likudot. Az új platform neve „ Cionista tábor" , előnye hétről-hétre növekszik. Jelenleg a tömörülés megnyerné a választást, de önállóan nem tudna kormányt alakítani, a 120 mandátumból 25-öt tudnának elhódítani. A Likud 20-23 mandátumra, a szélsőjobboldali telepespárt, amely a kormánykoalíciónak is része, a Bájt Hajehudi harmadik lehetne 15-17 mandátummal. Negyedik a Yes Atid és a potenciális Egyesült Arab lista 11-11 hellyel, a Koolanu 9, a Tóra Egyesült Judaizmusa vallási párt 7, a szintén vallási párt Sasz 6 mandátumra számíthat, akárcsak a radikálisan baloldali Meretz és a jelenlegi külügyminiszter világi radikális nacionalista pártja a Jisrael Bejtenu. Liberman pártja tűnik egyelőre a legnagyobb vesztesnek. Netanjahut 58 százalék menesztené.