Barack Obama;Wall Street;amerikai gazdaság;évértékelő;amerikai republikánusok;

Obama világossá tette: bizonyos esetekben él elnöki vétójogával FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ALEX WONG

- Obama emelné a gazdagok adóját

Felszabadult, harcias, eltökélten liberális terveket megfogalmazó évértékelőt mondott Barack Obama. A második hivatali ideje feléhez érkezett demokrata elnök optimizmusát az amerikai gazdaság javuló helyzetére alapozta, s úgy vélekedett, a növekvő gazdagságból az amerikai társadalom szélesebb rétegeinek kell részesülnie. Obama a leggazdagabbak adójának emeléséből segítené a középosztály boldogulását, ám javaslatainak nagy része várhatóan elvérzik a republikánus többségű kongresszusban.

Obama utolsó előtti évértékelőjének szövegét – a korábbiaktól eltérően – már az elmondásakor elérhetővé tették az interneten, hogy hallgatósága követhesse és kommentálhassa mondanivalóját. Az amerikai keleti parti idő szerint kedden este 9-kor (közép-európai idő szerint szerda hajnalban), főműsoridőben elhangzott, mintegy egyórás elnöki üzenetet több mint 30 millióan nézték élő adásban.

Pozitív fogadtatás

A CNN/ORC gyorsfelmérés szerint az elnöki évértékelőt nézők 51 százalékának nagyon tetszett a beszéd, jobban fogadták, mint tavaly, amikor 44 százalékos tetszési indexet ért el. A telefonos felmérésben azokat kérdezték, akik bekapcsoltak a bezédbe, így köztük nagyobb arányban voltak demokraták, mint republikánusok.

A válaszadók 72 százaléka szerint Obama javaslatai jó irányba mozdítanák el amerikát, tavaly 69 százalék vélekedett így. Különösen a demokrata elnök oktatási kezdeményezései arattak elismerést. A megkérdezetteknek ugyanakkor 74 százaléka úgy vélte, az elnöknek kompromisszumra kellene jutnia a republikánus többségű kongresszussal a fő kérdésekben.

Évek óta a legpozitívabb értékelést adhatta a 44. elnök. „A válság árnyéka tovatűnt, az Unió helyzete erős” – idén így hangzott a hagyományosan kötelező mondata. A 2015-ös év az elnök szerint az áttörés éve lehet, a gazdaság növekszik, s az állásteremtés üteme a leggyorsabb 1999 óta. A munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mint a pénzügyi válság előtt (5,6 százalékos), az elmúlt öt évben 11 millió új állás keletkezett.

Több egyetemista diplomázik, mint valaha, s az Egyesült Államok három évtizede a legkevésbé függ a külföldi olajbehozataltól. Az alacsony olajáraknak köszönhetően egy átlagcsalád évente 750 dollárral kevesebbet költ benzinre. Az iraki után az afganisztáni háború is lezárult, Obama „hazahozta a fiúkat”, míg

hat évvel ezelőtt 180 ezren harcoltak a két hadszíntéren, mostanra kevesebb mint 15 ezer amerikai katona maradt – összegezte az elnök. „Ezek jó hírek, emberek!” –tette hozzá, tapsra buzdítva hallgatóságának szkeptikus tagjait.

Világossá tette, hogy hivatali ideje hátralévő két esztendejében nem akarja a megjósolt „béna kacsa” szerepet eljátszani, új kezdeményezésekkel áll elő, s kihívásokat fog intézni a republikánus többségű kongresszushoz. Obama bizonyos értelemben felszabadult. Republikánus oldalról sokan tapsolni kezdtek, amikor megjegyezte, két választási kampányt megvívott, többet már nem kell. Az elnök erre riposztozott: „Tudom, mivel mind a kettőt megnyertem!”

Zokon vették a republikánusok, hogy nem tett említést a demokraták számára súlyos veszteségeket hozott tavaly novemberi félidős voksolásról. Már eddig is bírálták Obamát amiatt, hogy egyoldalúan, elnöki rendeletekkel akar lépni számos területen, s kilátásba helyezte azt is, hogy gyakrabban folyamodik majd az elnöki vétó eszközéhez.

Évértékelőjében ismételten deklarálta, hogy az „obamacare”, az egészségbiztosítási reform visszafordítását, a Wall Street reformját, s az illegális bevándorlók deportálásának megakadályozására tett lépéseit is meg fogja védeni. Még a beszéd előtt jelezte, hogy a nők szabad választása, az abortusz korlátozása ellen is vétóval él, ha kell.

Az elnöki üzenet kritikusai nehezményezték azt is, hogy Obama túlságosan saját érdemének tulajdonította a gazdasági fellendülés megindulását. „Sokszor mondták, hogy a céljaink tévútra visznek vagy túl ambíciózusak, hogy állásokat rombolunk le és felduzzasztjuk a deficitet. Ehelyett egy évtizede a leggyorsabb a növekedés, kétharmadával lefaragtuk a deficitet, megduplázódott a tőzsde forgalma, s az egészségbiztosítási költségek 50 éve a legalacsonyabb ütemben növekednek” – mondta az elnök. „A középosztályt erősítő gazdaságpolitika működik” – szögezte le.

Mindazonáltal a legtöbb bírálat az elnök adóreform-javaslatait érte. Obama bezárná az adórendszerben kialakult kiskapukat, s azokat a vállalkozásokat támogatná, amelyek odahaza bővítik beruházásaikat. Republikánus támogatást remél a leromlott amerikai infrastruktúra modernizálásához. További adókedvezményeket ígér a kisgyerekes családoknak, de magasabb nyereségadót vetne ki a leggazdagabb „egy százalékra”, ebből mintegy 320 milliárd dollár bevételt szedhetne be a költségvetés.

A középosztály támogatását célzó adókedvezmények mintegy 235 milliárd dollárt tennének ki a CNN szerint. Obama ezúttal is sürgette a szövetségi minimálbér emelését, s kiállt a férfiak és nők egyenlő bérezése mellett. Javasolta a fizetett betegszabadság, szülési szabadság kiterjesztését. Kilenc millió diák számára tenne elérhetővé két év ingyenes főiskolai oktatást, költségkihatásai miatt e terv kivitelezése is szinte reménytelen.

A republikánus többség tagjai ritkán csatlakoztak a tapsoló demokratákhoz, szinte csak a terrorizmus elleni harc folytatásának ígéretét, illetve a kibernetikai biztonság megerősítésének tervét fogadták támogatólag. A párizsi terrortámadások említésekor számos honatya ceruzáját felemelve jelezte szolidaritását.

Obama visszautasította az ellenzéki honatyák kritikáját, hogy az Egyesült Államok feladta volna vezető szerepét a világban. Úgy vélte, az elhamarkodott kardcsörtetésnél eredményesebb az általa gyakorolt „türelmes diplomácia”. John McCain arizonai szenátor, a demokrata elnök külpolitikájának egyik legharcosabb bírálója nem látszott egyetérteni a tévék által róla bevágott kép szerint.

Meglepetve áll a történtek előtt egész Franciaország. Két esztendős mélypont után a hét elején szárnyalni kezdett François Hollande államfő népszerűsége. A sajtó egyöntetű jelentése szerint az új hét kezdetén 21 ponttal emelkedett, elérte a 40 százalékot. Amiben 2012-es megválasztása óta soha nem volt része, olyannyira nem, hogy csaknem mindig tíz százalék alatt vesztegelt, ilyen mélyen nem volt egyetlen elődje sem. Csaknem biztosra vették, ha 2017-ben netán indulna újraválasztásáért, semmi esélye sincs senkivel szemben.