A 2014-es év sikeres esztendő volt a magyar gazdaságban, de ez külső tényezőknek is köszönhető, és Magyarország az innováció, valamint a szegénység csökkentésében lemaradásban van az Európai Unióhoz képest. A gazdasági növekedést fenntarthatóvá kell tenni, az oktatási rendszert pedig fejleszteni kell - így vélekedtek a felszólaló közgazdászok a Republikon Intézet keddi konferenciáján.
A szegénység növekedéséről nem vesz tudomást Orbán Viktor. A kormányfő ugyancsak kedden, a kecskeméti Mercedes üzem egy új autótípusának bemutatóján mindenesetre reményét fejezte ki, hogy hamarosan a magyarok nem csak gyártani, hanem vásárolni is tudják a Mercedes-Benz személygépkocsikat. A miniszterelnök azt mondta, hogy a gazdasági válságot követően "végső soron a Mercedes adta meg nekünk, magyaroknak a lehetőséget" arra, hogy Magyarország visszakerüljön Európa gazdasági térképére. Arról azonban megfeledkezett, hogy a világcég összeszerelő üzemének létrehozásáról a Gyurcsány-kormány állapodott meg a német konszernnel.
„Mi magyarok azért dolgozunk, hogy miénk legyen Európa egyik legjobban teljesítő gazdasága” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy egy „olyan gazdaság, amely munkahelyet teremt minden Magyarországon élő embernek”. Ennek az állításnak a hamis volta nyilvánvaló, ugyanis nincs a Földkerekségen a magyar kormányfő által vizionált, teljes foglalkoztatottságot nyújtó gazdaság. Hazánk - a közfoglalkoztatás figyelembevételével is - messze van még az éllovasoktól. Orbán hozzátette: „mivel Európa gazdasága még mindig ingatag lábakon áll, ezért nekünk magyaroknak az a célunk, hogy hazánk továbbra is biztos pont legyen, ahol jól teljesít és növekszik a gazdaság”.
A Gyurcsány-kormány által elindított Mercedes-projektnek köszönhetjük, hogy „visszakerültünk Európa térképére” FOTÓ: Molnár Ádám
Merőben más Csillag Istvánnak, az Óbudai Egyetem docensének a Republikon intézet "A magyar gazdaság helyzete és kilátásai" címmel rendezett konferenciáján elhangzott véleménye. A korábbi gazdasági és közlekedési miniszter kiemelte: a tavalyi év "kakukktojás" volt, "csúcsra járt" a magyar gazdaság, de ezt külső tényezők is segítették. Hasonlóképpen fogalmazott Török Zoltán , a Raiffeisen Bank vezető elemzője is, aki úgy vélte, hogy az egyszeri növekedési tényezők kiesésével "jó esetben is" egy két százalék körüli növekedési ráta tartható, és miközben sok ország "elhúz" majd Magyarország mellett, hazánkban "halovány növekedés" várható. A szegénységgel kapcsolatban kifejtette: Magyarországon ma több szegény ember él mint 10 éve, holott Cseh- és Lengyelországban nagymértékben csökkent a számuk. Megjegyezte, hogy a szegénység növekedése általános szinte az egész EU-ban, sőt a romlás a hazainál jellemzően nagyobb mértékű. Török növekedésről mondott értékelésével Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, a KSH egykori elnöke is egyetértett, és azzal egészítette ki, hogy a jelenlegi növekedés megalapozatlan bővülés, ugyanakkor nemcsak az elmúlt 4, hanem az azt megelőző 8 évben sem volt fenntartható pályán a magyar növekedés véleménye szerint. Az IMF keddi közleménye szerint 2015-ben 2,3 százalékos lehet a magyar gazdaság növekedése.
Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője ennél szerényebb, alig 2 százalékos növekedésre számít. A befektetési társaság sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: mindez nagyban függ azonban az olajár alakulásától. Kérdés, hogy a rengeteg érdek által vezérelt nyersanyagpiacon marad-e a jelenlegi árszint.