A franciaországi terrortámadás után Magyarországot érintő biztonságpolitikai kérdések ügyében ülésezett tegnap az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága. Az egyeztetés után Kósa Lajos, a testület fideszes elnöke - akárcsak már többedszer Orbán Viktor miniszterelnök - arról beszélt, komolyabb aggodalomra adhat okot a bevándorlás. Kifejtette: az elmúlt három évben meghússzorozódott a Magyarországon menedéket kérő emberek száma, tavaly több mint 40 ezren, és már idén is több mint hatezren voltak. Kósa szerint ráadásul az, hogy a 40 ezer menedékkérőből csak mintegy 500-an kaptak védelmet, azt jelenti, hogy a többiek gazdasági okokból jöttek Magyarországra, azaz "megélhetési menekültek". Ami a terrorfenyegetettséget illeti, a politikus azt mondta, az az Európai Unió átlagának felel meg, vagy az alatt van.
Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke szerint a bizottsági ülésnek a terrorizmusról kellett volna szólni, ehelyett jellemzően csak a bevándorlókkal kapcsolatos negatív állításokat hallottak. A szocialista Harangozó Tamás pedig leszögezte: a bizottsági ülésen világossá vált, hogy Magyarországon nincs bármilyen, a bevándorlással kapcsolatban álló terrorfenyegetettség. A testület MSZP-s alelnöke szerint azt is megtudták, hogy Európában nincs szigorúbb migrációs szabályozás, mint Magyarországon.
Ezzel azonban láthatóan nem törődik a kormányoldal, amely talán figyelemelterelési szándékkal, vagy épp a Jobbikkal való versengés kedvéért mind keményebb idegenellenes hangot üt meg. Orbán Viktor már két hete vasárnap, a párizsi vérengzés ártatlan áldozatainak tiszteletére rendezett meneten a migránsok ellen hangoló nyilatkozatot tett. Ezután a kormányfő több rádiónyilatkozatban is kifejtette szélsőséges álláspontját, amely a hétvégére odáig fokozódott: "Magyarországnak az Európában szokásos politikai korrektségtől eltérően világosan és egyenesen kell beszélnie a bevándorlásról". A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában Orbán közölte: "nem akarjuk, hogy a megélhetési bevándorlók célországa legyen Magyarország". Mint fogalmazott: "Ez egy keresztény ország, van a szívünkben irgalom. Nyilvánvalóan, aki üldözött, annak segítséget kell nyújtani. Ugyanakkor a megélhetési bevándorlóknak nemet kell mondani, és világossá kell tenni számukra, hogy itt nem fogják megtalálni a megélhetésüket". S noha egy héttel korábban még maga is elismerte, Magyarország nem célország, a bevándorlási hivatal legfrissebb adataira hivatkozva vasárnap már riasztónak nevezte a menedékjogot kérők számának növekedését, s közölte: "az unió nem fogja megvédeni hazánkat ettől a gondtól, ezért a magyaroknak kell megbirkózniuk vele, nekünk kell megvédenünk magunkat."
Nemcsak az Európai Uniónak, hanem a kereszténydemokrata politizálásának, s a keresztény hitelveknek is ellentmond Orbán újdonsült idegenellenességével. Ezt bizonyítja, hogy az elvándorlók és menekültek világnapján, amelyet január 18-án ünnepeltünk, Ferenc pápa "Az egyház határtalan és mindenki anyja" címmel tett közé üzenetet. Ebben a katolikus egyház feje világossá tette: az egyház kezdettől fogva olyan édesanya képévé vált, "akinek szíve korlátlanul nyitva áll mindenkinek az egész világon". A pápa szerint, ha a keresztény közösség valóban átéli az egyháznak anyaságát, akkor "táplálja, eligazítja az embereket, utat mutat és türelmesen segít, egyre közelebb kerül hozzájuk az imádság és az irgalmasság cselekedetei által. Ma mindez különös jelentőséggel bír. Korunkban ugyanis, tanúi vagyunk egy valóban széleskörű migrációnak; sokan elhagyják származási helyüket, kockázatos utazásokra vállalkoznak, magukkal cipelik reményeikkel, félelmeikkel és vágyaikkal teli poggyászaikat és emberibb életfeltételeket keresnek. Ez a vándormozgalom azonban nem ritkán bizalmatlanságot és ellenségeskedést idéz elő még a keresztény közösségekben is, még mielőtt bárki megismerte volna az említett személyek sorsát, üldöztetését, vagy éppen nyomorát. Ezek a gyanakvások és előítéletek ilyenkor konfliktusba kerülnek a bibliai paranccsal, miszerint: tisztelettel és együtt érző szeretettel be kell fogadnunk a szükséget szenvedő idegent."
Orbánt követve persze akcióba lépett a Fidesz-KDNP, a vezető kormánypárti politikusok egymás nyakába lihegve tesznek idegenellenes nyilatkozatokat. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető például már jogszabály-változtatásokról beszélt, mert szerinte "végig kell gondolni, hogyan lehet szétválasztani a politikai menekülteket a megélhetésiektől". Varga Mihály a Napi Gazdaságnak beszélt arról, hogy "az európai országok döntő többségét érintő demográfiai problémákra két választ lehet adni: az egyik a bevándorláspolitika liberalizációja, amire számos példát láthatunk. A másik - amit egyelőre néhány ország csinál csak Európában - pedig a demográfiai trendek családpolitikai intézkedések összefüggő rendszerével való megfordítása. Magyarország ez utóbbi mellett tette le a voksát". Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője pedig a Hír Tv-ben még szombaton azt mondta: Magyarország és az unió álláspontja lényegesen eltér abban, hogy a bevándorlásnak vannak-e kedvező hatásai. Brüsszel szerint vannak, ám ezt a magyar kormány vitatja, és nem ért egyet azzal, hogy a bevándorlás legyen a megoldás az európai népesedési és gazdasági problémákra. Kijelentette: "Ezt a vitát folyamatosan lefolytatjuk Brüsszelben, Strasbourgban és Európa fővárosaiban, maga a miniszterelnök is beszállt nemrég az európai uniós csúcson."
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy Orbán újabb frontot nyitott az EU-val szemben. Pedig még az előzőeket sem nyerte meg, hiszen ezen a héten is hazánk lesz a téma az Európai Parlamentben (EP). Az uniós testület állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsággal (LIBE) csütörtök délelőtt az emberi jogok magyarországi helyzetéről szóló vitát rendez Brüsszelben, melyre a civil társadalom, s a kormány képviselőit is meghívták.
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF/Népszava
"Magyarország mindenkié, nem csak Orbáné" címmel tartottak tegnap este demonstrációt a Deák téren. A békés tüntetésen 150-en vettek részt, fölszólalt Tamás Gáspár Miklós. A filozófus szerint Orbán Viktor bűnbaknak kiálltja ki itthon a külföldieket és magyar kormány járványügyként kezeli a bevándorlást. "Az emberi jogok egyetemesek, és aki bárkit is megfoszt ezektől a jogoktól a származása alapján, az rasszista. Ha a rasszisták nincsenek itthon többségben, márpedig nincsenek, akkor a kormány ne merjen a nevükben rasszista politikát folytatni" - fogalmazott TGM. A demonstrálók - elsősorban külföldről származó magyar állampolgárok és hazánkban élő bevándoroltak - azt kívánták bizonyítani: Magyarország sokszínű és ez jó.