Nem hogy kár érte volna a belvárosi önkormányzatot a vitatott ingatlaneladásokkal, még nőtt is a vagyona – ismételte meg korábbi állítását Rogán Antal két hétfőn megjelent interjúban is. A Fidesz frakcióvezetője, volt V. kerületi polgármester az Indexnek és a Magyar Hírlapnak is igyekezett védeni, részben az elődeit hibáztatva, az általa 2006-tól nyolc éven át vezetett Belváros ingatlanértékesítési döntéseit. Azt ezúttal sem árulta el, pontosan mennyit nyert a kerület, de mint mondta, látta az Állami Számvevőszéknek az ügyben készült, „megjelenés előtti” jelentését, és az pedig „hitelesítve” bemutatja, hogy nőtt a Belváros vagyona. Bár Rogán szerint minden szabályosan történt, Juhász Pétert, az Együtt politikusát meglepte, hogyan láthatta Rogán „az állítólag független” Számvevőszék még nem nyilvános iratát. Szerinte ez „a mutyi maga”, így önmagában kétséges az anyag hitelessége.
Mielőtt feltételeznék, hogy a vizsgálat személyes felelősséget állapított meg, kijelentjük: az Állami Számvevőszék vizsgálata semmilyen személyes felelősséget nem állapított meg vizsgálata során. Rogán Antal a törvényben leírtak szerint jogosult az Állami Számvevőszék első verziójának megtekintésére, mert a polgármestersége alatti időszakot vizsgálta a Számvevőszék.
Rogán arról is beszélt az interjúkban, hogy polgármestersége előtt, 2000 és 2007 között a bérlők összesen 5,6 milliárd forintnyi kedvezményt kaptak az ingatlanvásárlásokkor. Ezt azért hangsúlyozta, mert Juhász szerint Rogán regnálása alatt legalább négy, de akár tízmilliárd is lehet az összeg, amelyet a kerület 30 százalékos kedvezményként jogtalanul elengedett az ingatlanokat sokszor csak egy-két hónapig bérlő későbbi vevőknek, de azt Rogán már nem tudta megmondani, az ő vezetése alatt mekkora volt ez a pénz. „Az biztos, hogy kevesebb, mint a 2000 és 2007 közötti időszakban” – mondta az Indexnek, mivel szerinte ez bizonyítja, hogy „semmit nem változtak azok a jogszabályok”, amelyek alapján a kerület folytatta a vagyongazdálkodást.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Bár ezzel Rogán a Gyurcsány-kormányt igyekezett hibáztatni, amikor az Index rákérdezett, ezt miért nem változtatták meg, a fideszes politikus már arra felelt, hogy amúgy egy esetben, a Károly krt. 26. eladásánál volt gond a jogszabállyal, amely lehetővé tette a továbbértékesítést. A korábban Portik Tamáshoz kötött Pápa Marianne cége, a Classic Immo 52 millióért vehette meg, de egy évvel később 102 millióért adta tovább. Rogán szerint ezért az ügyért menesztette Rónaszéki László jegyzőt, akit jelenleg hivatali visszaéléssel gyanúsítanak. „Minden döntésünk megfelelt az aktuális jogszabályoknak” – tette hozzá más esetek kapcsán.
A volt polgármester arról sem tud – mint mondta -, hogy a Belvárosban és a Szerb utca 9.-ben gyakran látott miniszterelnöki tanácsadó, Habony Árpád az önkormányzattól bérelne ingatlant. „Ha ezt állítják, védjék meg a bíróságon. Én nem tudok róla” – mondta.
Rogán elismerte, „kiegyensúlyozott” baráti kapcsolatot ápol Habonnyal. „Sosem tagadtam, hogy közöttünk nagyon régi, baráti kapcsolat van, ami munkakapcsolatként kezdődött valamikor, 2004 környékén, az akkori európai választási kampányban megismertük egymást” – emlékezett. De szerinte nem kell tudnia, miből él, mivel szerinte Habony nem közszereplő. „Árpád részben üzletember, részben tanácsadó, nem csak nekünk ad tanácsokat" - mondta. Rogán a Simicska-Orbán konfliktusról is ejtett néhány szót: azt mondta, „tiszteli, becsüli” Simicskát, és az elmúlt időszakban "csak az az egy bizonyosodott be, amiről régóta beszélünk: hogy a Fideszben a döntéseket nem gazdasági érdekcsoportok hozzák”.
Immár a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja "feljelentés-kiegészítés keretében" Juhász Péternek az V. kerületi ingatlaneladások miatt tett feljelentését - tájékoztatta lapunkat a BRFK. Múlt héten még a Fővárosi Főügyészég tájékoztatta lapunkat arról - miután a Legfőbb Ügyészség hozzájuk utalta Juhász december 29-én tett feljelentését -, hogy feljelentés-kiegészítést rendeltek el, melyet a BRFK korrupciós főosztálya vizsgál. De eszerint immár nem a BRFK gyűjt további adatokat, amely után eldöntik, egyáltalán indítanak-e érdemi nyomozást.