Az Emmi felsőoktatási államtitkársága szerint Papp Csilla döntése indokaként a Színház- és Filmművészeti Egyetemen "személyével kapcsolatban kialakult hangulatot, a vele szemben folytatott méltatlan és jogszerűtlen eljárást, valamint a személyét és a családját ért támadásokat jelölte meg.
Meggyőződése szerint a miniszterelnök által rábízott felelősségteljes feladatot akkor tudja ellátni és a kancellári rendszer akkor tud hatékonyan működni, ha az új vezető el tudja magát helyezni egy már működő szervezetben, és annak segítségére tud lenni. E feltételt az intézmény részéről – az egyetemi vezetés méltatlan hozzáállása miatt – nem látta biztosítottnak, ezért a visszalépés mellett döntött."
Az üggyel lapunk is foglalkozott korábban. Megírtuk, hogy a Színművészetin drámai hangulat alakult ki Papp Csilla kinevezése miatt, a szenátus többször össze is ült emiatt, sőt, meg is hallgatták Zugló eddigi jegyzőjét, maratoni ülésen tettek fel neki kérdéseket. Személyével kapcsolatban többféle aggály megfogalmazódott. Úgy tudjuk, vitatták szakmai alkalmasságát, mondván, oktatási területen nem dolgozott, illetve felvetődött az is, hogy egy jobboldalhoz köthető színházi lobbi támogatja őt.
Férje Szabó László, a jobboldali szimpátiájú Magyar Teátrumi Társaság titkára, illetve a Nemzeti Színház kommunikációs tanácsadója. Szabó Fidesz-kádernek: Deutsch Tamás minisztersége idején helyettes államtitkár volt, 2010 után pedig az MTVA kommunikációs vezetője volt. Papp Csilla is nagyon jó kapcsolatot ápol a Fidesszel, a párt elnökségi kabinetjében dolgozott, korábban a Pest megyei önkormányzat jegyzője is volt.
Mindez azonban kevés lett volna ahhoz, hogy eltávolítsák a kancellári tisztségből. Mivel a törvény szerint "A kancellár megbízására, a megbízás visszavonására a miniszterelnök jogosult", a Színművészeti szenátusa, illetve rektora, M. Tóth Géza semmit nem tehetett ellene. Hiába írta a valasz.hu, majd nyomában több portál, így lapunk is, hogy a rektor nem hajlandó aláírni a kancellárjelölt Papp munkaviszonyát, miközben erre törvény kötelezné - ez biztosan nem így történt.
A törvény szerint ugyanis "A kancellár a felsőoktatási intézménnyel áll közalkalmazotti jogviszonyban, felette a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja", vagyis miután a miniszterelnök megbízta őt, már kancellárnak számított, a rektor vagy a szenátus formálisan nem tehetett semmit ellene. Mint Szüdi János, oktatási jogász lapunknak nyilatkozta, élhet a rektor kifogással, vagy állást foglalhat a szenátus a kancellár ellen, ám ezeknek a lépéseknek semmilyen joghatása nincs a kancellárra nézve. Vagyis a miniszterelnököt és a minisztert nem kötelezi semmire.