Kicsit komplikált a helyzet: a Debreceni Törvényszék egyik katonai bírája "a Fővárosi Törvényszékre kirendelve”, ámde a hajdúsági megyeszékhelyen tárgyalja V. László vesztegetési ügyét, amelynek 22 vádlottja van. A fura helyzet oka a fővárosi törvénykezés leterheltsége, illetve Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének döntése lehet.
A vádlottak zöme civil, de van a közöttük rendőr, tűzoltó és pénzügyőr is, ezért folytatja le hadbíróság az eljárást. Erre a legszigorúbb minősítés vonatkozik, ezért zárt ajtók mögött folynak a tárgyalások. Miután a 90 oldalas vádirat is tele van titkosított adatokkal, maga a vád sem publikus és a vádirat ismertetése sem nyilvános.
A sajtó csak az eljárás végén, az ítélet rendelkező részének felolvasásakor lehet jelen, az indokolás már nem nyilvános. Az újságírók legfeljebb a bírósági folyosón tartózkodhatnak, információt azonban az ügy érintettjei sem adhatnak ki, a titoktartási kötelezettség ugyanis őket is köti. Az ügy iratai egyébként 70 – 80 ezer oldalt tesznek ki. A következő hónapokra 10 tárgyalási napot tűzött ki a bíró.
A Vatai István hadbíró alezredes vezette tárgyaláson a Központi Nyomozó Főügyészség ismertette a tavaly augusztusban emelt vádat V. László ügyeiben. A bűnszervezetben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatti ügyben harminchárom, a bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatti ügyben huszonkét vádlottal szemben indult eljárás.
A két vádirat alapján 331 bűncselekmény elkövetése róható a vádlottak terhére, a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőire öt évtől huszonöt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A vádlottak között hét volt rendőr, köztük öt volt vezető beosztású rendőrtiszt, tűzoltó százados, pénzügyőr főhadnagy, egy önkormányzat köztisztviselője és egy közegészségügyi felügyelő van – közölte az mno.hu.
A költségvetési csalás miatt indult büntetőper novemberben kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint V. László az 1990-es években prostitúciós szolgáltatást nyújtó vállalkozások révén vált ismertté a budapesti éjszakában, majd ismeretlen forrásból vendéglátó-ipari tevékenységbe fogott. Az illegális jövedelem növeléséért cégei megtévesztették az adóhatóságot, nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek, rossz minőségű terméket hoztak forgalomba, illetve irreálisan magas árakkal dolgoztak.
Az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott a rendszer hatékony működtetéséért ügyvédi segítséggel több tucat cégből álló gazdasági szervezetet hozott létre, továbbá jó kapcsolatokat épített ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság és az V. kerületi kapitányság több vezető beosztású tisztjével és más hatósági dolgozókkal is.