Kevés olyan ügy maradt a mai Magyarországon, amelynek megítélésében konszenzus van a baloldali és jobboldali tábor között. A GMO – a genetikailag módosított szervezetek (organizmusok) – termesztésének tilalma ezek közé a ritka kivételek közé tartozik. Az Európai Unió sokáig azt az elvet képviselte, hogy a génmódosított szervezetek szabályos terméknek számítanak, amelyeket a szabad kereskedelem jegyében minden tagállamnak be kell engednie a saját területére. A GMO ellenzői ezzel szemben arra hivatkoztak, hogy mivel a génmódosítás hosszú távú következményeit nem lehet kiszámítani, azok a környezetre, az egészségre és az élelmiszertermelésre is károsak lehetnek, a tagállamoknak joguk van maguknak dönteniük engedélyezéséről, vagy tilalmáról.
2010 előtt a magyar szocialista kormányok és az Európai Parlament baloldali képviselői kemény harcot folytattak azért, hogy az Európai Bizottság változtassa meg a GMO-t a tagállamokra erőltető politikáját. Ez elhúzódó állóháborút eredményezett a tagállamok többsége és az Európai Bizottság között. Idővel egyre többen lettek szkeptikusak a GMO-val szemben, és néhányan (így a szomszédos Ausztria és Franciaország) hazánkhoz hasonló aktivitással léptek fel a génmódosítás ellen. Az ellenzéki Fidesz is elfogadta ezt az álláspontot, amiben nagy része volt az akkor még a fideszes frakcióban ülő Ángyán Józsefnek.
A tilalomnak semmi köze sincs a „tudományellenességhez”. A kiszámíthatatlan, több generációra kiható káros következményeket akarják elkerülni azok, akik szeretnék fenntartani országuk GMO-mentességét. A GMO-mentes élelmiszerek és vetőmagok ára máris jóval magasabb a génkezelteknél, így hazánk számára immár gazdasági érdek is a tilalom fenntartása. De a tilalmat alapvetően az elővigyázatosság elve indokolja. Hosszabb időtávnak kell eltelnie ahhoz, hogy a génmódosítás kockázatait és következményeit megismerjük. Ahol viszont megjelent a GMO, ott már lehetetlen helyreállítani az eredeti állapotot.
Az Európai Parlament mai döntésével a tagállamok szabadon dönthetnek bármely GMO fajta tiltásáról vagy korlátozásáról. Sőt, a GMO-kat termesztő államok kötelesek olyan védőintézkedéseket hozni a határmenti területeiken, amelyek védősávok alkalmazásával megakadályozzák a GMO-k szomszédos országokba való átjutását. Természetesen fennáll a veszély, hogy a GMO-ban érdekelt óriáscégek ezután a nemzeti kormányoknál lobbizzanak, helyi szinten próbálják meg kikényszeríteni termékeik beengedését.