Januártól - több évi hiábavaló ígérgetés után - végre megkezdődik a hiteladósokkal való elszámolás. Ebbe a körbe az általános szóbeszédtől eltérően nem csak azok tartoznak majd, akik deviza alapon, svájci frankban, euróban, japán jenben, vagy elvétve amerikai dollárban adósodtak el, hanem a forinthitelesek is. Mindenkivel kötelesek elszámolni a bankok, akik jelzálog alapú hitelt vettek fel, függetlenül attól, hogy azt ingatlanvásárlásra vagy - felújításra költötték, gépkocsit vettek belőle vagy személyi kölcsönt váltottak ki. Ők mindannyian benne vannak abban a több százezres adósi körben, akik soron kívüli leveleket kapnak a bankjuktól márciustól április végéig. Ezek nem a szokásos számlaértesítők lesznek, mivel már tartalmazzák majd a teljes elszámolást, vagyis a devizahitelek forintosítását. Az árfolyam ingadozása miatt a forintosításig jogszabályban rögzítették az árfolyamokat, hogy a devizaadósoknak ne kelljen kifizetni az ingadozás miatti többletet. A rögzítés svájci frank esetén 256,5 forintos, eurónál 309 forintos, míg japán jen alapú hitelnél 2,16 forintos szinten történt. Lényeges, hogy a forintosításkor ezeken az árfolyamokon váltják majd át a devizahiteleket forinthitelekre.
Az értesítő kézhezvétel utáni 30. napon történik meg a devizahitel automatikus átváltása, kivéve, ha az adós devizahitelben szeretne maradni és erről nyilatkozik. Ezt akkor teheti meg: ha megfelel a január 1-jétől érvényes jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályozásnak, így például frankhitel esetében nem éri el a törlesztőrészlet a nettó jövedelem 10 (400 ezer forintos jövedelemtől 15) százalékát, ha törlesztőrészletet meghaladó rendszeres devizajövedelme van, ha 2020 végéig lejár a devizahitele, vagy ha a forintosítás következtében megnőne a hitelkamat-szintje.
Fontos előírás, hogy a forintosítás visszamenőlegesen február 1-jétől lesz érvényes, emiatt február és a forintosítás között esetlegesen túlfizetett részleteket a bank visszafizeti az adósnak, viszont a többségnél ez várhatóan nem jelentős összeg. Az előírások szerint az adósok többségénél csökken a hitelek kamatszintje is, ami miatt (az elszámolás mellett) a törlesztőrészlet tovább csökken. Az elszámolást és a forintosítást egyébként egy lépésben hajtják végre, így nehéz lesz megmondani az egyéni esetekben, hogy az elszámolás vagy a forintosítás csökkentette jobban a törlesztőrészletet.
Az MNB számításai szerint egy átlagos devizahiteles tatozása jelenleg 7,5 millió forint, ami az elszámolás után mindössze hatmillió forintra apad. A tartozás és a kamatszint csökkenése miatt a törlesztőrészlet 78 ezer forintról 56 ezer forintra esik.
A forintosítás hatására a svájci frank alapú jelzáloghitelesek 65-70 százalékának csökkenhet a kamata a felvételkori szinthez képest. Az elszámolás 25-30 százalékos törlesztőrészlet-csökkenéséhez további mérséklődés adódik abból, hogy a felvételkori átlagos 4 százalékos kamatszint 3,7 százalékra csökken, míg a szabadfelhasználású hiteleknél átlagosan 5,2 százalékról 4,8 százalékra eshet a kamat. A jogszabály előírja, hogy az alkalmazott kamatfelár nem haladhatja meg az 1 százalékpontot. Ha a svájci frankos ügyfél kamata mégis emelkedne, - rendhagyó kivételként - nekik engedélyezi a törvény, hogy megtartsák devizahitelüket. Ez a lakáshiteleseknek mindössze 6,1, a szabadfelhasználású hiteleseknek pedig 1,3 százalékát érintheti.
A fair (etikus) banktörvény alapján a pénzügyi intézménynek februártól a három évet meghaladó futamidejű hiteleknél a hitelkamatot, illetve a változó kamatozású hitel esetében a kamatfelárat legalább három éves kamatperiódusra előre rögzíteni kell majd. A kamatot vagy a felárat a hitel teljes futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal lehet módosítani. A hitelkamatot legfeljebb a kamatváltoztatási mutató, a kamatfelárat pedig legfeljebb a kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosíthatja.
A pénzügyi intézmények a MNB részére 2014 decemberében benyújtották az általuk – a fogyasztói kölcsönszerződések esetén – alkalmazni kívánt különböző kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási mutatókat, valamint különböző referenciakamatokat. Az MNB megvizsgálta a beadványokat és ezek alapján az internetes honlapján közzétette a hatályos kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási mutatók, valamint referenciakamatok leírását. Az elfogadott mutatók - a jegybank szándékai szerint - biztosítják, hogy a hitelkamatok változása csak a ténylegesen bekövetkezett, tételesen meghatározott, objektív változás miatt történhessen, és így egyértelmű, érthető és átlátható lesz az ügyfél számára. A fair (etikus) bank intézménye nem unortodox találmány, külföldön is léteznek a pénzintézetek kamatainak meghatározási módját előíró, a fogyasztói (ügyfél) érdekeket is figyelembe vevő ajánlások. A magyar metódus azonban ettől a gyakorlattól merőben eltérő - vélik a szakértők. Ugyanis a piaci érdekek helyett a politikaiaknak adnak prioritást. Vagyis teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a tőkés gazdálkodás egyik alapszabályát, amelyik így szól: "Élni és élni hagyni." Ez esetünkben azt jelenti, hogy a bankok, egyébként szükséges és jogos piaci érdekeit alárendelik az ügyfélérdekeknek. A jelenlegi, magyarországi politikai gyakorlat a bankszektor veszteséges működését is extraprofitnak tekinti. Az új szabályozás a hitelüzletágban a fairbank-elv alapján még a tisztességes nyereséget sem biztosítja a hitelező pénzintézetek számára.
Az azonban kétségtelenül előrelépés, hogy az ügyfelek megismerhetik a saját kamatváltoztatási vagy kamatfelár-változtatási mutatójukat, a referenciakamatukat a velük megkötött szerződésükből meg is ismerhetik, illetve ennek alakulását az MNB honlapján nyomon követhetik. Az ügyfeleknek lehetőségük lesz a bank által megjelölt mutató helyett másikat kérni, végső soron akár más bankhoz is fordulhatnak. A már fennálló tartozások esetén pedig az új kamatperiódust megelőzően (kamatemelés esetén) van erre módjuk.
Vizsgálódik az Európai Bizottság
A devizahitelesek ügye foglalkoztatja az európai demokratikus intézményeket is, hiszen hasonló akcióra a piacgazdaságot folytató országokban még nem volt példa. A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) még tavaly júliusban hívta fel az igazságügyi miniszter figyelmét arra, hogy a devizahiteles törvények több szempontból is ellentétesek az európai jogállami hagyományokkal - mondta lapunknak Lázár Dénes ügyvéd. Az érdekvédelmi szervezet elnöke arra hívta fel a tárca figyelmét, hogy egy demokratikus jogállamban az igazságszolgáltatás kizárólag a bíróságok feladata. Éppen ezért sérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét az, ha a parlament törvénnyel beavatkozik a devizahitelesek és a bankok közötti jogvitákba.
A PITEE ugyanis az elmúlt hónapokban két eltérő tartalmú alkotmányjogi panasz benyújtását javasolta a devizahiteleseknek, annak érdekében, hogy kivédjék a devizahiteles törvények által okozott általuk vélelmezett jogsértéseket. Már több száz devizahiteles élt ezzel a lehetőséggel, az Alkotmánybíróság (Ab) testület azonban még nem tűzte napirendre ezeknek a panaszoknak az elbírálását.
Az elmúlt hetek eseményei mutatják - emlékeztetett Lázár Dénes, hogy az állami szervek nem kívánnak a devizahiteles törvényekkel kapcsolatos fenntartásokkal foglalkozni. Az Ab decemberi döntései pedig előrevetítik, hogy a devizahitelesek ügye az Emberi Jogok Európai Bírósága elé fog kerülni. A PITEE szakértői jelenleg vizsgálják annak a lehetőségét, hogy lehet-e akkor is az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni jogvédelemért, ha az Ab továbbra sem tűzi napirendre a devizahitelesek panaszait.
Ugyanakkor a PITEE tudomást szerzett arról, hogy az Európai Bizottság (EB) új igazságügyi és fogyasztóvédelmi biztosa, Vĕra Jourová, vizsgálja a magyar devizahiteles törvényeket, és az Ab kapcsolódó határozatait. November végén az EB is felfigyelt a devizahiteles törvények visszásságaira. A törvényekkel kapcsolatos tájékozódás során az EB felkérte a PITEE-t is, hogy fogalmazzák meg fenntartásaikat - újságolta az egyesület elnöke.
Ennek a felkérésnek eleget tettünk, és kértük az Európai Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, ha a bankok és a bíróságok a devizahiteles törvényeket a jelenlegi tartalmukkal végrehajtják. A devizahiteles törvények ugyanis ellentétesek az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével.