Mecénások Klubja;felújítás;Széll Kálmán tér;

- Meneküljön! Elkezdődött a Széll Kálmán tér felújítása

Megkezdődtek a felújítási munkálatok  a fővárosi Széll Kálmán téren 2015. január 12-én, egyelőre még kisebb, a közúti és a gyalogos forgalmat érintő korlátozásokkal.

A Széll Kálmán tér Budapest egyik legforgalmasabb tere. Állapota az utóbbi években jelentősen leromlott. A régóta esedékes felújítás Tarlós István főpolgármester programjában már kiemelt projektként szerepelt. A fejlesztés érdemi tervezését a Budapesti Közlekedési Központ – a Fővárosi Önkormányzat kiemelt beruházásainak megvalósításáért felelős szervezeteként – 2011-ben az alapoktól kezdte meg - tudatja honlapján a BKK.

Mint írják, az elmúlt évek előkészítési, tervezési, engedélyezési, illetve forrásbiztosítási munkáit követően a beruházás megszerezte az építési engedélyeket. A tér átépítésének költségeit jelentős részben a kormány finanszírozza, az ehhez szükséges támogatási szerződések a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és a Belügyminisztériummal megköttettek. A teret érintő villamoshálózat felújítása a Budai fonódó villamoshálózat projekt európai uniós forrásainak felhasználásával történik. A tér felújításához szükséges egyéb munkálatok finanszírozása fővárosi, illetve állami forrásokból történik. A tér teljes felújítására nettó 5,3 milliárd forint áll rendelkezésre.

A kivitelezési munkálatok megkezdődtek, a beruházás eredménye a Széll Kálmán tér mértéktartó, de funkcionális és városképi szempontból teljes értékű megújítás - így a BKK közleménye. 

A felújítás részleteiről, forgalmi változásokról a bkk.hu oldalon olvashatnak.

Egy kis történelem: 

A Széll Kálmán tér 1951 és 2011 között Moszkva tér volt, illetve régi becenevén Kalef. A teret először 1929-ben nevezték el Széll Kálmánról, Magyarország egykori miniszterelnökéről, majd 1951. november 9-én lett  Moszkva tér.  2011. május 12-én kapta vissza a korábbi nevét a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében.

A wikipédia azt írja:

A területre a középkorban Logod kapuja nyílt , majd a török uralom után agyagbánya nyitását engedélyezték, ami még a 19. század második felében is fukcionált; egy, a környéken működő téglavető üzem számára bányásztak agyagot. A bánya helyén később fokozatosan bányató keletkezett, amit telente korcsolyapályának kezdtek használni. A fővárostól kibérelt területen azután szabályos sporttelep létesült, 1914-ben a klub csarnokot is épített hozzá, mellette télen korcsolyapálya, nyáron több teniszpálya működött. 1892-ben épült meg a Vérmező utcával párhuzamosan bevágásban haladó jobb parti körvasút.

Az eddig beérkezett vélemények szerint a többség elfogadja az autópályadíjak rendszerének átalakítását, kifogások csak egyes szakaszokkal kapcsolatban érkeztek. Ezt Fónagy János mondta a köztévé reggeli műsorában.