Noha hazánk labdarúgása finoman fogalmazva sem tartozik Európa élmezőnyéhez, és akkor csak a kontinensünket vettük számításba. Az új stadionok gombamód szaporodnak. A tavalyi esztendőben a Ferencváros, a Debrecen és a felcsúti Puskás Akadémia is új létesítménnyel gazdagodott. Az idei költségvetésből is bőven jut stadionfejlesztésre.
A kormány 67 milliárd forintot fordít a labdarúgó arénák (sz)építésére. Ebből az összegből újul meg többek között a Bozsik Stadion (Honvéd), a fehérvári Sóstói Stadion (Videoton), a diósgyőri, a dunaújvárosi, valamint a szombathelyi aréna, hogy csak a milliárdos beruházásokat említsük.
De 240 milliót ad ebben az évben a kormány az MTK-nak is. A 2016/2017-es szezonra készülhet el az 5000-5500 fő befogadására alkalmas új Hidegkuti Nándor Stadion, amelynek bontási munkálatait tavaly novemberben kezdték el. Nagy kérdés, hogy kikkel töltik meg a stadiont, ugyanis a kék-fehér csapat a nézőszámot tekintve negatív rekordot produkált az ősszel az NB I.-ben.
A jelenleg második helyen álló együttes találkozóira összesen 5950-en, azaz mérkőzésenként 744 voltak kíváncsiak. De a többi első osztályú klubnál sem mondhatni, hogy tolonganak a szurkolók. A meccsenkénti átlag nézőszám 2364 volt, ami azt jelenti, hogy egy hétvégén átlagosan 18192 drukker vesz jegyet.
A Nemzeti Stadionfejlesztési Programból a legnagyobb összeget, több mint 44 milliárdot az új Nemzeti Olimpiai Központra, ismertebb nevén Puskás Ferenc Stadionra fordítanak, amely a 2020-as Európa-bajnokságon négy mérkőzésnek lesz a házigazdája. Az új aréna 67 889 fő befogadására lesz alkalmas, és 2018-ban adják át.
Az új Puskás 100-120 milliárd forintba kerül majd, és az idei költségvetésből 44 milliárdot szánnak rá. A stadion egyébként nemcsak Eb mérkőzéseknek adhat majd otthont, hanem Bajnokok Ligája döntőt is rendezhetnek benne. Itt is felmerül a kérdés, ha nem rendeznek sem Eb, sem BL-meccset, képes lesz-e a magyar válogatott önerőből megtölteni a 67 ezer férőhelyes létesítményt.
De nemcsak a válogatott és az első osztályú klubok büszkélkedhetnek majd szép stadionokkal, hanem a másod- és harmad ligás csapatoknál is épülnek az új arénák. A legnagyobb nem NB I.-es támogatást a Kisvárda kapja (NB III.) A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei város új stadionja 2 500 férőhelyes, UEFA III-as kategóriájú, fedett nézőteres, fűtött talajú és villanyvilágítással lesz ellátva, ami 920 millió forintból valósul meg.
Erre idén 800 millió forint támogatást kap a klub. De az NB II.-es Zalaegerszeg (750 millió) Vasas (500) és a Kaposvár (500) is jelentős támogatást kap az idei költségvetésből. Már csak a játéknak kellene fejlődnie, mert önmagában egy szép stadion nem ér semmit…
2. Haladás 4 974,2 (NB I.)
3. Videoton 4 500 (NB I.)
4. Diósgyőr 2 750 (NB I.)
5. Dunaújváros 2 600 (NB I.)
6. Honvéd (Bozsik Stadion) 2 100 (NB I.)
7. Kisvárda 800 (NB III.)
8. Zalaegerszeg 750 (NB II.)
9. Békéscsaba 565 (NB II.)
10. Kaposvár 501 (NB II.)
11. Nyíregyháza 500 (NB I.)
12. Vasas (Illovszky Rudolf Stadion) 500 (NB II.)
13. Pécs 500 (NB I.)
14. Győr 240 (NB I.)
15. Újpest (Szusza Ferenc Stadion) 240 (NB I.)
16. Kecskemét 240 (NB I.)
17. MTK (Hidegkuti Nándor Stadion) 240 (NB I.)
18. Paks 240 (NB I.)
19. Pápa 240 (NB I.)
20. Mezőkövesd 180 (NB II.)
21. Sopron 150 (NB II.)
22. Ferencváros (Groupama Aréna) 60 (NB I.)
