Profit, nem profit
A kormányzat képviselői ma már igyekeznek hangsúlyozni, hogy ugyan az állami rezsivállalat nonprofit alapon működik majd, de a működési és a fejlesztési költségeket kitermeli majd. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly októberben a nonprofit állami cégről szólva közölte: az állami rezsiholding működtetése során nem a profitszempontok lesznek az elsődlegesek. Ugyanakkor „olyan minimális profitot tervezünk, hogy az esetleg szükséges, energiabiztonsággal kapcsolatos költségeket az fedezze” – tette hozzá.
Ez rossz hír a hazai lakosság számára – állítják iparági szakemberek. Mivel a kormányzat eddigi rezsicsökkentései miatt jelenleg olyan alacsonyak idehaza a gáz-, áram-, távhő-, kéményseprési-, szemétszállítási-, illetve víz-, és csatornadíjak, hogy azok a szolgáltatók működési költségeit sem fedezik. Ellenkezőleg, a magyar közszolgáltatási szektor tavaly több százmilliárd forint veszteséget halmozott fel. Ez pedig azt jelenti, hogy csak a társaságok nullszaldós működéséhez idén olyan tarifaemeléseket kellene végrehajtani, amelyek százmilliárdokat vennének ki a lakosság zsebéből.
Vagy a háztartások adóterheit kellene jelentős mértékben növelnie kabinetnek. A Fidesz propaganda gépezetének az állításaival ellentétben ugyanis „rezsi ajándék” a valóságban nem létezik, így a szolgáltatások árát a családoknak valamilyen formában mindenképpen meg kell fizetniük, méghozzá belátható időn belül – hangsúlyozzák a szakemberek. Ha ez nem történik meg, akkor viszont hamarosan szembe kell nézniük a fogyasztóknak az ellátási színvonal gyors csökkenésével.
A drágán termelő új paksi blokkal csökkentenék az áramárakat
Bár szinte valamennyi szakértő azt jelzi előre, hogy az újonnan építendő két paksi reaktorban termelt áram legalább kétszer annyiba kerül majd, mint a mostani paksi áram, a kormányzat továbbra a rezsicsökkentésre hivatkozva szorgalmazza az atomerőmű több mint 3000 milliárd forint, de egyes becslések szerint akár 6000 milliárd forint értékű bővítését.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter napokban tett nyilatkozata szerint stratégiai érdek a paksi erőmű bővítése, a fejlesztés az adó- és áramdíjfizetők javát is szolgálja majd: mint mondta, egy "gazdasági rezsicsökkentés előkészítését" is jelenti majd a paksi bővítés. Ennek érdekében világszerte elismert szaktekintélyeket kérnek fel a paksi atomerőmű bővítésének felügyeletére létrehozandó testületbe. "Ezáltal a hazai eredmények és nemzetközi tapasztalatok alapján átláthatóbb és még eredményesebb működést tudunk elérni" - fogalmazott Lázár. Hozzátéve: az Országos Atomenergia Hivatalon belül megalakuló nemzetközi tanácsadó csoport tájékoztatja majd a külföldi szakmai közvéleményt is a fejlesztésről.
A miniszter közölte: "ez nyilvánvalóan sértheti a korábbi kormányok alatt kialakult érdekeket. Beszédes, hogy már a kiválasztási folyamat kezdetén megpróbálnak nyomást gyakorolni a kormányra és ellehetetleníteni ezt a kezdeményezést".
Elemzők szerint azonban az új tanácsadó testület magalakítása része az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és a hozzá tartozó stratégia vállalatok vezetőségének a menesztésére irányuló kormányzati lépéseknek. Szakértők szerint a tisztogatások MVM anyavállalat mellett hamarosan kiterjednek a paksi atomerőműre, csakúgy, mint a létesítmény bővítésére létrehozott állami vállalatra.
Visszaüt az erőszakos tarifakorlátozás
A Fidesz-kormány rezsicsökkentései miatt tavaly hozzávetőleg 100 milliárd forintot kellett az adózók pénzéből a közmű szolgáltatók támogatására, életben tartására költeni. Így elemzők szerint többet fizetett lakosság kompenzációkra, mint amennyit a tarifa lefaragásokon nyert. A rezsicsökkentés által előidézett gondok közül tavaly a leg látványosabb az volt, hogy mintegy 300 településen kellett úgynevezett kényszer szolgáltatót kijelölnie a katasztrófavédelmi hatóságnak, mert az Orbán-kormány díjkorlátozásai és államosításai következtében sorozatosan mentek csődbe a szemét szállító vállalatok, s emiatt számos településen átmenetileg leállt a szemétszállítási szolgáltatás.
A kormány ugyan – látva a saját maga által előidézett vész helyzetet - kiírt egy pályázatot a bajbajutott hulladékkezelő vállalatok megsegítésére. Ám erre a célra csak mintegy 1,5 milliárd forintot különített el. Miközben a támogatási igény meghaladta a tíz milliárd forintot. Vagyis a keret messze nem fedezte helyhatóságok kompenzációs szükségletét.
A legtöbb pénzébe pedig a távhő cégek életben tartása került az elmúlt évben is a háztartásoknak. A hőszolgáltatóknak hozzávetőleg 60 milliárd forint kompenzációt kellett fizetni, hogy a hődíj csökkentések miatt ne kelljen csődöt jelenteniük.
A mostanra veszteségessé vált önkormányzati közműcégek túlnyomó többsége korábban tisztes hasznot hozott a tulajdonosoknak – írta a Nol.hu. A portál a közműcégek hanyatlását bemutatva arról közölt adatokat, hogy miképp változott meg a vidéki „vizes” cégek nyereségtermelő képessége. A győri Pannon-Víz Zrt. üzemi eredménye – nyolcmilliárdos árbevétel mellett – 21 millióra apadt az egy évvel korábbi 507 millióról. A Szegedi Vízmű Zrt. 2012-ben 6,6 milliárdos árbevételt és 952 milliós adózott nyereséget ért el, a 2013-as mérleg 6,2 milliárdos bevételt és 539 milliós eredményt mutat.
A pécsi Tettye Forrásháznál elmondták, hogy az 5,2 milliárd árbevételű cég nyeresége hétmillióra esett vissza, pedig tavalyelőtt még 116 millió volt a cég adózott eredménye. A Debreceni Vízmű Zrt.-nél nullszaldós eredményt várt a cégvezetés, miközben 2010-ben még 990 millió, 2011-ben pedig 1,3 milliárd forint volt a cég adózott nyeresége, amit a város maradéktalanul kivett osztalékként.