"A jegybanktörvény rendelkezéseiből közvetlenül nem vezethetők le olyan nagyszabású programok, mint például az Értéktári program, amely nemzeti szinten fontos feladatokat tűz ki célul, de részben átveszi egyes állami intézmények feladatkörét" - olvasható a megelőző parlamenti ciklusban működő MNB fb összegző jelentésében, amelyet az Országgyűlésnek nyújtottak be. Az egyhangúlag megszavazott, tehát a kormánypártok által jelölt tagok támogatását is élvező dokumentum kritikus megállapításai is bizonyítják, hogy a kiemelkedő szakmai múlttal rendelkező tagokból álló grémium működése elengedhetetlenül szükséges. Ennek ellenére mind a mai napig nem tűzte napirendre a tavaly tavasszal megalakult Országgyűlés a jegybank új felügyelőbizottságának megalakításáról szóló javaslatot. (Talán az MNB vezetésének is hiányérzete lehet, hogy szükség lenne fb-re, ugyanis a 2014. december közepén frissített honlapjukon még a régi összetételében szerepel a testület.)
A módosított jegybanktörvény értelmében az fb hat tagból állna, a nyilvánvalóan a kormány bizalmát élvező elnökből, két, a nemzetgazdasági tárcát képviselő szakemberből, és három a parlamenti pártok által delegáltból. Ez az összetétel alapos változást tükröz a megelőző fb-hez képest, amikor minden frakció képviseltethette magát, most azonban a két kormánypárt (a Fidesz és a KDNP) összesen kettő, viszont az ellenzékiek (MSZP, LMP, Jobbik) egyetlen tagot jelölhetnek. Ennek kivitelezése azonban lehetetlennek látszik.
Az fb szerepe pedig az MNB kontroll nélküli működésének szabályozásában létfontosságú lenne - mondta érdeklődésünkre Katona Tamás, aki a megelőző parlamenti ciklusban a szocialisták delegáltja volt. Ez a testület jelenti ugyanis a garanciát arra, hogy az MNB vezetése a rábízott közpénzekkel törvényesen bánjon. Az olyan megengedhetetlen cselekedeteknél, mint amilyen a devizaátváltáson keletkező nyereség elköltése az Eiffel Palace, a tiszaroffi kastély, a budai Várnegyed egyik ingatlana, a kecskeméti kórház pszichiátriájának épülete, vagy egy belvárosi irodaház megvásárlása, egy jól működő fb-nél magyarázatra kényszerítené az MNB vezetés.
És akkor még az unortodox közgazdasági tanok terjesztésére szolgáló Pallas Athéné alapítványok megalapításához felhasznált milliárdokról még nem is beszéltünk. De el lehetett költeni hatmilliárd forintot a növekedési hitelprogram marketingjére, holott az ezt megelőző jegybanki elnököt, Simor Andrást az Országgyűlés bizottsági ülése elé citálták azért, mert ennek az összegnek a töredékét költötték el marketing célokra.
Az előző fb jelentésében erős kritikával illették azt az Értéktári programot, amelyből egy keramikust éppúgy támogattak, mint ahogy antik festményt, hangszereket vásároltak. Ennek kapcsán említette meg lapunknak Róna Péter, aki ugyancsak az előző fb tagja volt, az LMP delegáltjaként, hogy a jogszabály úgy rendelkezik: az úgynevezett társadalmi felelősségvállalási programra az MNB pénzpiaci felügyeleti jogköréből eredő büntetési pénzeket lehet felhasználni. Ennek mértéke a Napi Gazdaságban tegnap közölt adatok szerint 2014-ben 3,17 milliárd forintot tett ki. A szakember szerint vélelmezhető, hogy a jegybank ennek többszörösét költötte el ilyen célra, tagadván azt, hogy ezt közpénzekből teszi. Róna Péter a társadalmi felelősségvállalással, mint olyannal egyébként egyetért, de elengedhetetlennek tartja a jogszabályok betartását.
