Az új év új, békülékenyebb hangvételt hozott az európai politikában, egyre több nyugati vezető politikus is meglebegtette az Oroszország-ellenes szankciók enyhítésének lehetőségét.
Mindez vélhetően annak köszönhető, hogy amint az Európai Unió soros elnökségét betöltő Lettország külügyminisztere, Edgars Rinkevics is nemzetközi sajtótájékoztatón szerda este újságíróknak elmondta, véleménye szerint Oroszország most a korábbinál nyitottabbnak tűnik az ukrajnai konfliktus tárgyalásos rendezésére.
A lett diplomácia vezetője azt is felvetette, hogy amennyiben a helyzet javul Kelet-Ukrajnában, támogatni fogja a Moszkva elleni nemzetközi szankciók enyhítését.
Bár az Oroszország elleni szankciók kapcsán kezdettől megosztott volt az európai politika, a nyugati politikusok egyetértettek abban, hogy nem lehet büntetlenül szemet hunyni a Kelet-Ukrajnában történtek fölött.
A büntető intézkedések hatottak is, komoly bajba került az orosz gazdaság, ám annak európai kihatása miatt szaporodnak a szankció-ellenes nyugati
hangok is, de a látszólagos harcias, a valóságot figyelmen kívül hagyó orosz álláspont is valójában puhul.
Az utóbbi hetekben először Sigmar Gabriel német szociáldemokrata gazdasági miniszter vetette fel, hogy komoly hiba lenne a Kreml térdre kényszerítésére törekedni, de előzőleg hasonlóképpen nyilatkozott Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is egy a Spiegelnek adott interjúban.
Úgy fogalmazott, Németországnak sem állhat érdekében, hogy a belpolitikai helyzet teljesen ellenőrizhetetlenné váljon Oroszországban. Ugyanerre az álláspontra helyezkedett Werner Faymann osztrák szociáldemokrata kancellár is, aki arra figyelmeztetett, hogy az orosz gazdaság összeomlását elkerülhetetlenül megérzi az európai gazdaság egésze is.
Ezt követően Francois Hollande francia elnök arról beszélt, hogy el kell törölni az Oroszország elleni szankciókat, amint eredmények mutatkoznak az ukrán béketárgyalásokban, mert egy elhatalmasodó orosz válság drasztikus hatással lehet Európára is.
A francia államfő reményét fejezte ki, hogy a január 15-én Asztanában, a kazahsztáni fővárosban sorra kerülő tárgyalások eredményt hoznak majd, a tavaly április óta konfliktusban lévő felek megtalálják a közös nevezőt.
Ezek a nyugati politikusok szájából elhangzó nyilatkozatok egyértelműen jelzések is Moszkva irányába, a valamit valamiért elve alapján, egyértelművé teszik, hogy ha a Kreml enged lehet szó enyhítésről, ellenkező esetben marad a szankciós politika.
December 24-én Minszkben már volt egy újabb próbálkozás a fegyverszüneti tárgyalások folytatására, de a 26-ra tervezett folytatás elmaradt. január 5-én Berlinben tartottak egyeztetést Németország, Franciaország, Oroszország Ukrajna külügyminiszterei, Asztanában várhatóan a legmagasabb szinten folytatódnak az egyeztetések. A találkozót hivatalosan az ukrán államfő, Petro Porosenko kezdeményezte és szervezi, és a pillanatnyi állás szerint részt vesz rajta Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár is.
A nyugati politikusok egyben Kijevnek is üzentek, ki nyíltan, ki burkoltabban egyértelművé tette, hogy nem támogatják Ukrajna NATO-tagságát, amit viszont célként tűzött ki az új ukrán vezetés.
Edgars Rinkievics Kijevbe és Moszkvába látogat a hét végén, ezen út kapcsán nyilatkozta, hogy Moszkva részéről szerinte “egyfajta nyitottság” mutatkozik, amelyet a nemzetközi közösségnek ki kell használnia, s azt állította, hogy, Oroszország készségesebbnek tűnik az Európai Unióval folytatott együttműködés szorosabbá tételére is.
Ezért az európai uniós soros elnökség nevében azt mondta, hogy ha kedvező elmozdulást tapasztalnak a kelet-ukrajnai helyzetben, akkor a lett elnökség támogatni fogja a szankciók enyhítését. Ellenkező esetben viszont szerinte nincs lehetőség a büntetőintézkedések visszavonására.
Hogy pontosan miben is vált engedékenyebbé Moszkva, azt nem tudni pontosan, azon túlmenően hogy minden szinte és minden fórumon igyekszik bizonyítani tárgyalási hajlandóságát.
Tegnap újabb orosz humanitárius segélyszállítmány érkezett a két önhatalmúlag kikiáltott népköztársaság területére, a 120 kamion a reggeli órákban lépte át az orosz-ukrán határt. Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának közleménye szerint több mint 60 segélyszállító kamion Donyeck, ugyanennyi pedig Luhanszk felé vette az irányt. A két konvoj egyenként 700-700 tonna humanitárius segélyt visz a két nagyvárosba.
Augusztus óta ez a tizenegyedik orosz humanitárius segélyszállítmány, a legutóbbi december 21-én érkezett a térségbe, s összességében több mint 13 ezer tonna segélyt hoztak. Kijev változatlanul nem örül a segítségnek, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács ezúttal is leszögezte, hogy ezek az engedély nélküli “humanitárius konvojok” valójában a fegyveres szeparatisták utánpótlását szolgálják, főként lőszert, hideg élelmet és fegyvereket szállítanak.
A harcok sújtotta keleti országrészben azonban egyre áldatlanabb állapotok kezdtek kialakulni, amelyet a rendkívüli, mínusz 27 fokos hideg még tovább súlyosbít. Az ukrán közszolgáltatásokat kivonták a térségből, a közalkalmazotti béreket és nyugdíjakat sem folyósítják. Akadoznak a közműszolgáltatások, az infrastruktúra komoly károkat szenvedett, az alapvető élelmiszer ellátás is komoly nehézségekbe ütközik, tulajdonképpen humanitárius katasztrófa szélére sodródott a térség.
A pravoszláv hívők a napokban ünneplik a karácsonyt, Ukrajna lakóinak többsége is ezen rítushoz tartozik. Ukrán sajtóbeszámolók szerint Petro Porosenko államfő feleségével karácsony első napján, január 7-én egy olyan katonához látogatott el Bohorodcsaniban, a nyugati Ivano-Frankivszki területen, aki nemrég még terrorellenes övezetnek nevezett Kelet-Ukrajnában harcolt.
Az államfő megköszönte a katonának és családjának az általa tanúsított bátorságot, majd az ünnepek alkalmából köszöntötte őket. Porosenko bizakodóan nyilatkozott a kilátásokról. Elmondta, hogy új fegyverekkel látták el a hadsereget és úgy vélekedett, hogy ennek köszönhetően a helyzet meg fog változni a Donyecki területen.