A csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón Dudás Levente, a Masat-1-et kifejlesztő kutatócsoport tagja elmondta, hogy a megsemmisülés folyamata mintegy 15 perc alatt zajlik le és számításaik szerint az a legvalószínűbb, hogy szombat hajnali 6 órakor következik be.
A folyamatot részletezve elmondta: visszatérésekor a műhold a 100 kilométeres magasság alatti sűrű légrétegekben annyira lefékeződik, hogy már nem tudja folytatni a Föld körüli keringést. A légkör fékező hatása következtében az űreszköz felületét a földi napsütés százszorosát vagy akár ezerszeresét is meghaladó erősségű hőhatás éri, ezért a műhold hőmérséklete nagy ütemben emelkedni kezd. Emiatt először a fedélzeti rendszerek állnak le, majd abbamarad a rádióadás, a hőmérséklet további emelkedésével a műhold elektronikái végleg tönkremennek, szerkezeti egysége megbomlik. Az alumínium vázelemek elolvadnak, felizzanak, a műhold darabokra hullik, amelyek elpárolgásával a Masat-1 nyomtalanul megsemmisül.
Dudás Levente hozzáfűzte: a Masat-1 alkotó közössége felhívást intéz a rádióamatőrökhöz, akik eddig is segítettek a műhold jeleit venni. A "verseny" győztese az lesz, akinek sikerül a műhold utolsó percekben sugárzott adatait rögzítenie. Vajta László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának (VIK) dékánja kiemelte: "a Masat-1 megsemmisülése - amely a műholdak életciklusának egy teljesen természetes folyamata - nem a projekt lezárását jelenti, hanem egy hosszabb, az űrkutatás magyarországi kiteljesedését szolgáló tudományos-műszaki-szakmai együttműködés újabb stációja". Mint mondta, a Masat új életszakaszba lép, kiteljesítve a magyar űrkutatás fejlődését.
Kovács Kálmán, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpontjának igazgatója elmondta, hogy a program két irányban folytatódik. A Masat-2 fejlesztőinek célja az eddigi tapasztalatokra épülő, tudományos és technológiai kísérleteket megvalósító küldetés. A következő műholdgeneráció erőssége, hogy repült technológiára épül, mérete a tervek szerint tízszer tízszer harminc centiméter lesz - míg a Masat-1 10 centiméter élhosszúságú kocka -, és az alkalmazások szélesebb spektrumát ki tudja majd szolgálni.
A Smog-1 projektben egy kisméretű - ötször ötször öt centiméteres - műholdat fejlesztenek, ami azért különleges, mert ebben a méretben eddig még nem készült a világűrben működő műhold. A projekt tudományos célja többek között az ember keltette elektromágneses szennyezés - innen a műhold neve - mérése a Föld körüli térségben.
A 2012. február 13-án pályára állt Masat-1 műhold megszületése és missziója a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának két tanszéke, az Elektronikus Eszközök Tanszéke és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék fejlesztőinek, a Magyar Űrkutatási Iroda, valamint több mint hatvan hazai és külföldi cég összefogásának és támogatásának köszönhető.