Egy nap alatt összegyűjtötte az induláshoz szükséges ajánlásokat a február 22-i veszprémi időközi országgyűlési választásra az LMP jelöltje - közölte lapunkkal az ellenzéki párt. Tájékoztatásuk szerint az LMP történetében ilyen még nem volt, ami jelöltjük, Gerstmár Ferenc szerint azt mutatja, hogy van igény az általunk kínált politikára. A párt bejelentette, hogy tovább gyűjtik az ajánlásokat.
Az LMP novemberben ugyan - történetében először - azt mondta a többi ellenzéki pártnak, ha van egy valamennyi veszprémi ellenzéki párt szavazói számára elfogadható független jelölt, azt hajlandóak támogatni, ám nem így történt. Schiffer András, a párt társelnöke később már azt közölte, Török Gábor politológus, ha elindul, ilyen jelölt lehetett volna, de a "kormányt nem váltó összefogás pártjai Gyurcsány Ferenc füttyszavára felsorakoztak egy szabadpiaci fundamentalista jelölt mögé", akit ők nem hajlandók támogatni. Így esett a választásuk Gerstmárra, a párt helyi önkormányzati képviselőjére.
Azt követően egyébként, hogy a nepszava.hu hírül adta az LMP történetének új fejezetét, jelentkezett lapunknál Kásler Árpád, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt vezetője. Elmondta, hogy ők tegnap reggel, az LMP-t megelőzve több mint 1000 ajánlást adtak le a helyi választási bizottságnak, amely 1-es számmal vette nyilvántartásba a devizahitelesek "megmentéséért" küzdő szervezet íveit (a nepszava.hu-n azt írtuk, az LMP elsőként gyűjtötte össze az ajánlásokat - a szerk.). A 25 települést tömörítő választókerületben maga az elnök indul Navracsics Tibor uniós biztos megüresedett mandátumáért. Kásler közölte, ugyan nem Veszprémben él, de miután ezen az időközi választáson "nagy dolgok fognak eldőlni", kiderül, hogy marad-e a fideszes kétharmad, a párt legismertebb politikusaként február 22-én neki kell itt rajthoz állnia. Azt is elmondta, hétfőn a mozgalom 100 tagjával gyűjtötték a támogatásokat. Kásler azt ígéri, ahogy civilként a devizaügyet az Európai Bíróság elé juttatta, képviselőként úgy fogja a kormánypárt forintosítási törvényét is Európa elé tárni.
A veszprémi időközi választásra - amelyen még nem lehet tudni, hogy végül hány jelölt indulhat el - összesen 16 pártot vettek nyilvántartásba. Az ő jelöltjeik gyűjthetik a támogató aláírásokat január 19-ig. A Fidesz-KDNP Némedi Lajos alpolgármestert indítja, aki tegnapra már szintén összegyűjtötte a képviselő-jelöltté váláshoz szükséges 500 ajánlást, de tovább folytatja a gyűjtést. A Jobbik Varga-Damm Andreát, a devizahiteles ügyekkel foglalkozó jogászt indítja. Azt továbbra sem lehet tudni, hogy Simicska Lajos a Fidesz eddigi gazdasági háttérembere - akinek indulási szándékáról lapunk adott hírt - végül valóban megméreti-e magát az időközi választáson. A jelölőszervezetek között szerepelnek ugyanakkor a parlamenti választáson kevés sikert elérő Szociáldemokraták, a Magyar Munkáspárt, az Elégedetlenek Pártja, a Zöldek Pártja, az Összefogás Párt, a Magyarországi Cigányok Fóruma, a JESZ, az Aquila Párt, a Lokálpatrióta Párt és A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt is.
A civil Kész Zoltán, aki mögé beállt az MSZP, majd a DK, az Együtt, a PM, a Magyar Liberális Párt és a MoMa is, a februári választásra nyilvántartásba vett pártok némelyikét "szerencselovagnak" tartja és kevéssé hisz a győzelmükben. Annál is kevésbé, mert a jelöltjeik nem helyben élnek, a támogató aláírásokat sem veszprémi, vagy a környező településeken lakó aktivistáik gyűjtik, hanem például olyanok, akik Miskolcról érkeztek. Kész azonban nem törődik a "kamupártokkal", neki a kormány politikájával elégedetlen helyi embereket kell meggyőzni arról, hogy érdemes a változásra szavazni, mert a Fidesz leváltható. A baloldali pártok által támogatott civil politikus nem is akarta első nap összegyűjteni az ajánlásokat, számára az fontosabb, hogy a választókerület mind a 25 településére eljusson és lehetőleg minden házban elmondhassa, mit is tenne, ha az időközi választáson bizalmat szavaznak neki.
A furcsa, korábban ismeretlen, vagy épp csak a tavaly tavaszi országgyűlési kampányban feltűnt pártok sokakat megzavarhatnak ugyanakkor a február 22-i veszprémi választáson. Például az Elégedetlenek Pártja csak azért pályázik a megüresedett parlamenti mandátumra, hogy szavazatokat vigyen el az ellenzéktől - jelentette ki lapunknak Gőgös Zoltán. A Kész Zoltánt támogató MSZP alelnöke elmondta, hogy ez a párt Pápán korábban a Fidesz volt megyei önkormányzati képviselőjét indította. Az Elégedetlenek Pártjáról valóban nem lehet sok minden tudni. Legutóbb novemberben kezdeményeztek országos népszavazást a vezető állami tisztviselők kötelező és nyilvános vagyonosodási vizsgálatáról, Tóth István, a szervezet elnöke pedig korábban nyílt levélben tiltakozott azon profi politikusok ellen, akik az új pártokat kamu-, illetve bizniszpártoknak nevezték.
Egy másik Veszprémben is induló szervezetet, a Zöldek Pártját a tavalyi parlamenti kampányban választási csalással is megvádolták. Mindez azonban a jelek szerint nem vette el a kedvüket, így az időközi országgyűlési voksoláson is elindulnának. A zöld politikára egyáltalán nem utaló hirdetéseket rendelő párt 2014 tavaszán plakátjain egyebek mellett Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kapcsolatát igyekezett "leleplezni". Legismertebb politikusát, Farkas Bertalan magyar űrhajós-űrkutatót és vadászpilótát eközben azonban miniszteri tanácsadónak kérte fel Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a nyugalmazott dandártábornok széles körű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, így népszerűségével erősítheti Magyarország pozitív nemzetközi megítélését. Farkas tavaly áprilisban a Zöldek Pártja szabolcsi képviselőjelöltje volt.
"Alapelv: Úgy politizálni, hogy a legfőbb földi érték az ember maradjon..." - olvasható az Aquila Párt /AQP/ honlapján, ahol bejelentették, hogy Veszprémben Varga Péter Miklósné indul színeikben. Az AQP nem sorolja magát a bizniszpártok közé, mert egyetlen fillért sem vettek fel az állami kampánytámogatásokból, így lehetőségük sincs "nagy paláverek rendezésére". Saját bevallásuk szerint szinte semmi esélyük nincs, mégis el kell indulniuk, hogy megmutassák: "van más is, van remény, van tisztesség, hogy élünk/működik egy isteni alapelveken élő és lejáratottság nélküli párt".
A Schmuck Andor vezette szociáldemokrata párt eközben Karancsi Tibort indítja, aki a 90-es években az olajügyeket borította, majd hosszú időre eltűnt a közéletből, ahová nemrég az egyik Kossuth téri kormányellenes tüntetés szónokaként érkezett vissza. A szociáldemokraták szerint a februári választás nem csak a"mantraként emlegetett kétharmadról, a veszprémiekről fog szólni, hanem arról, hogy zéró toleranciát kell hirdetni a korrupcióval szemben". Az MSZP elnökhelyettese Karancsi jelölésére reagálva lapunknak kijelentette, nem kérdés, hogy Schmuckék - csakúgy, mint az LMP - a különutas jelölésekkel a Fidesz győzelmi esélyeit javítják. "Nyilván van az a pénz, amitől az embernek korpásodik a haja" - mondta Gőgös Zoltán, hozzátéve, Schiffer és Schmuck eddig is mindent megtettek a fideszes kétharmad stabilizálásáért. Felhívta ugyanakkor a figyelmet: e két pártvezetőnek és a választóknak is tudniuk kell, hogy az a néhány százalék, amit ellenjelöltjeik és a "kamuindulók" februárban szerezhetnek, az ellenzék győzelmébe kerülhet.
Csak a Fidesz - járt jól a többes ajánlással
A 2014. évi parlamenti választás azért is a demokrácia ünnepének tekinthető, mert a többes ajánlás lehetőségével a jogalkotó dinamizálni tudta a választást, minden korábbinál több szervezet indulhatott, s tizennyolcan tudtak országos listát állítani - nyilatkozta nemrég a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke az MTI-nek. Patyi András szerint így a pártok megfogalmazhatták érveiket, kritikájukat, bevihettek a közbeszédbe új témákat, és ezzel a politikai véleménycsere részévé váltak, márpedig a politikai pluralizmus a jogállam fontos eszköze.
Valójában azonban a 2014-ben bevezetett új választási rendszer nem e pártok álláspontjának megismerhetőségét szolgálta, hanem kizárólag azokat a kamupártokat dinamizálta, amelyek elsődleges célja a kilátásba helyezett jelentős - 149 millió forinttól csaknem hatszázmillióig terjedő összegű - kampánytámogatás megszerzése volt. Ezt bizonyította - legalábbis a szakértők szerint -, hogy a többes ajánlás kontrollálhatatlan és könnyen hamisítható rendszerével, esetenként büntetőjogi tényállást feszegetve föltűnt, sőt országos listát állító ismeretlen szerveződések valójában nem jelentek meg a nyilvánosság előtt, általában nem is tették közzé saját programjukat, hiszen többnyire még használható internetes felülettel sem rendelkeztek.
Már a jelöltállítás folyamatát is egyértelmű törvénysértések sora kísérte: az ajánlások gyűjtésekor több esetben bebizonyosodott, hogy a kitöltött ajánlóíveket egyes pártok egymás között adták-vették. Az így állami kampánytámogatáshoz jutott "kamupártok" sora a választási eljárási törvény más szabályait is semmibe vette, így nem számoltak el az átvett ajánlóívekkel, s az emiatt kiszabott csaknem kétmilliárdos bírság behajtására esély sincs.
Ezen felül a magyar államtól az áprilisi 18 listaállító párthoz összesen 5,8 milliárd forint kampánytámogatás csordogált, amellyel az indulók töredéke számolt csak el érdemi módon, több "kamupárt" pedig fölháborító beszámolókat adott le. Csakhogy a kampánypénzek ellenőrzésével megbízott Állami Számvevőszék (ÁSZ) a pártbeszámolóknak kizárólag a formális jogszerűségét nézi, így például az, hogy egy-egy kiadási tétel mögött található-e valódi teljesítés, nem. Ráadásul nem jár semmiféle szankció azért, ha egy párt a beszámolót szabálytalanul tölti ki, sőt, az ÁSZ kizárólag a mandátumot szerző pártok költéseit vizsgálja hivatalból. Továbbá az Államkincstár az ezen felül az egyéni jelölteknek adott egymilliós kampánytámogatásból több mint hétszázmilliót követel vissza, az összeg nagyobbik része valószínűleg soha nem folyik be.
A tavalyi tapasztalatok alapján tehát a legtöbb elemző megállapította: a kamupártok kizárólag a Fidesz szempontjából teljesítettek jól, hiszen az ellenzék megosztásával sikerült elbizonytalanítaniuk a választókat. Ennek legékesebb példája a főváros XVIII. kerületében a Bajnai-féle Együtt nevét elbitorló Együtt 2014 Párt "teljesítménye" volt, amely 34 körzetben állított egyéni jelöltet, s így országos listája is volt, s ebben a választókerületben nagyjából háromszor annyi szavazatot vitt el a baloldali összefogástól, mint amennyivel Kunhalmi Ágnes veszített. Ez az "aknamunka" tehát milliárdokat ért - közpénzből - a kormánypártoknak, melyek minden ellenzéki és egyéb - szakmai nemzetközi - kritika ellenére ragaszkodnak a többes ajánlás rendszeréhez.
