Ilyenkor az új év kezdetén mindig arra gondolok, gondolom mások is, hogy vajon mit várhatunk ettől az esztendőtől? Jobb lesz-e az életünk? Megmarad-e a munkahelyünk? A politika jobbra fordulására nem nagyon számítok, mert a múlt év megmutatta, hogy még mindig az ellenség keresésével van elfoglalva a kormányunk, a gyenge külpolitikát nem is említve. Ma már a korábbi barátaink, partnereink, szövetségeseink lettek az ellenségeink. Orbán miniszterelnök az ünnepeket előtt arról beszélt, hogy az amerikaiak titkosszolgálati eszközökkel akarnak befolyást szerezni Magyarországon, a korrupciós vád, szerinte csak fedősztori.
Nem tudom, hogy mit szeretne elérni ebben a kis országban a világpolitikai léptékekben gondolkodó Amerika, szerintem nekik is megvannak a saját gondjaik, de az, hogy a korrupciós vád csak fedősztori volna, ezt nem hiszem el. Nem tudom elhinni, kedves miniszterelnök úr. A kormánytagok és a vezető kormánypárti politikusok "zavaros" ügyeivel azonban számos újságcikk foglalkozott az utóbbi időben. Csak egyetlen példa: a fejlesztési miniszter, Seszták Miklós esete, aki városunkban ügyvédként több mint 700 ukrán-orosz vállalatot jelentett be az irodája címére, amelyek aztán eltűntek, mint a köd a Tiszán. Utána nézett ennek az adóhatóság? Mit szólnak az ilyen "furcsa" ügyekhez azok, akiket hivatalból kellene, hogy érdekeljen, miként lehetséges ez a szokatlan orosz-ukrán cég "ostrom".
Az ilyen ügyekért senki nem tartózik felelősséggel? Vagy a több száz önkormányzati ingatlan eladása a budapesti Belvárosban? Hogyan lehetséges, hogy a kerületi polgármester "nem tudott semmiről", és nem érdekelte, jó áron, vagy 30-40 százalékkal olcsóbban kerültek-e az új tulajdonosokhoz? Természetesen a lapok rengeteget írtak ezekről a csalásokról, és nem hiszem, hogy sokan lennének országunkban, akik elhiszik a kormány meséjét arról, hogy ezek nem korrupciós ügyek! Hát akkor mi? Vagy az utálatos amerikai "Samu bácsik" azért küldték ide a kémeiket, hogy elterelő manőverekkel fedősztorikat találjanak ki? Értem, hogy a gyerekeknek kellenek a szép mesék lefekvés előtt, de mi, felnőttek, már kinőttünk ezekből.