Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a vasárnapi jeruzsálemi kormányülésen egyértelműen kijelentette – nem engedik, hogy izraeli hadsereg katonáit és tisztjeit a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé citálják. Netanjahu szerint „a palesztinok az összetűzést választották, de nem fogunk ölbe tett kézzel ülni".
Izraelnek ugyanis a decemberi vám- és adóbevételeket pénteken, január 2-án kellett volna átutalnia a palesztin vezetésnek. Az 1993-as oslói egyezmény alapján a palesztinok számára Jeruzsálem gyűjti be az adóbevételeket, amelyeket átutal a ciszjordániai Palesztin Hatóságnak (PH), amely elsősorban ebből fedezi a palesztin állami szervek működését. Az adók és vámok összege mintegy 500 millió sékelt (106 millió eurót) tesz ki havonta, ami nagyjából a kétharmadát jelenti a palesztin költségvetésének.
Ramalláh szerint az összeg visszatartása háborús bűnnek minősíthető. Szaeb Erekát palesztin főtárgyaló viszont hangsúlyozta, hogy az „újabb háborús bűn és nyomásgyakorlás ellenére sem fog meghátrálni a palesztin vezetés”. Rami Hamdallah palesztin miniszterelnök és pénzügyminisztere jelezték, hogy a Palesztin Hatóság a vám- és adóbevételek visszatartása esetén nem tudja kifizetni a közalkalmazotti béreket sem.
Izrael is elítélte a ramalláhi döntést, a PH és Mahmúd Abbász palesztin elnök „egyoldalú lépését”, és úgy ítélte meg, hogy a Nemzetközi Büntetőbírósághoz benyújtott csatlakozási kérelem egyértelműen aláaknázza a közel-keleti békének még a perspektíváját is.
A palesztin lépés nyilván azt célozza, hogy Izraelt háborús bűntettekért lehessen felelősségre vonni. Erre a szándékra reagálva jelentette ki Netanjahu, hogy a „Palesztin Hatóság vezetőit kell elszámoltatni, mert szövetségre léptek a Hamász háborús bűnöseivel". Az AFP francia hírügynökségnek egy palesztin vezető jogász úgy nyilatkozott, a palesztinok első alkalommal azokkal a "bűnökkel" kapcsolatban emelnek majd panaszt a Nemzetközi Büntetőbíróságnál, amelyeket Izrael 2014. június 13. után követett el.
Vagyis a nyári Erős Szikla gázai hadművelet és az ahhoz vezető intézkedéssorozat kapcsán. Tavaly júniusban három zsidó fiatal elrablása után az izraeli hatóságok 2014. június 13-tól palesztinok százait vették őrizetbe Ciszjordániában, illetve Jeruzsálemben, az ebből kinövő konfliktus vezetett el az újabb gázai háborúhoz.
Juvál Steinic hírszerzési miniszter, a kormányzó Likud párt egyik legismertebb kemény vonalas politikusa arra az álláspontra helyezkedett, hogy "ha a Palesztin Hatóság nem lép vissza, akkor sokkal súlyosabb lépéseket kell megtenni, és ezek magukban foglalhatják a hatóság fokozatos feloszlatását is." (A Palesztin Hatóságot az oslói egyezmények hozták létre.)
Avigdor Liberman külügyminiszter szintén vasárnap Izrael cserbenhagyásával vádolta az európai országokat a nagyköveteknek tartott előadásában. "Az Európai Parlament vitájában elhangzott hazugságok Cion bölcseinek jegyzőkönyvére emlékeztetnek"- állította Liberman, aki antiszemitizmussal bélyegezte meg az európai politikusokat, a huszadik század eleji, zsidó világuralmi törekvéseket hangoztató antiszemita pamflethamisítványra utalva.
A radikális szélsőjobboldali politikus Svédországot és Írországot nevesítette, mert a két európai ország parlamentje sürgette a Palesztin Állam elismerését, bár hasonló álláspontra helyezkedett a spanyol és a francia törvényhozás is.
Liberman azonban egyértelművé tette, hogy az európai kapcsolat és szövetség fontos. Úgy fogalmazott, hogy 2015-ben nem a palesztinok, Irán vagy az arab államok jelentik majd Izrael nagy kihívását, hanem a nyugat-európai országok.