Jó pár évvel ezelőtt fedeztem fel. Azóta minden évben, amikor néhány intenzív nyári napot Budapesten töltök, és Gazdagréten lakom egy panellakásban, megkeresem a környéken ezt a kedves kis (nagy) falfirkát. Egy macska, amelyik bizonyos Tacsi nevű illetőt keres. Vagyis egy macsi egy tacsit. Szóval minden évben megtekintem ezt a műremeket az egyik panelház falán. Ám idén váratlan fordulatok sora következett be. Új utak nyíltak, és egy egész kis történet bomlott ki. Az "életmenedzseremmel" együtt járkálva ugyanis felfedeztük, hogy a környék egy egész kis tacsi-bánya. Tacsi itt, tacsi ott. Keresik, kutatják. Ha az üzletbe mész le, tacsi, ha a kocsmába mész le (oda soha), tacsi, ha az Aldiba mész le, tacsi, ha az Eleven Centerbe mész le, arra is tacsi. Szóval egy kis sztori épült ki a környéken. Mennyire kell már kellemesen lefáradtnak, csillogóan bomlott elmének lenni, hogy egy ilyet kitalálj, és fel is fess? És van happy end is - ugyanis megkerült Tacsi. Bár abban sincs köszönet, tekintve, hogy mit művel épp... Ezzel a kis lakótelepi minitörténettel kívánok jövőre is boldog új évet.
