Gikasz Harduvelisz pénzügyminiszter a napokban azt közölte, hogy az ország pénzintézetei márciusig rendelkeznek elég tőkével, ezután azonban külső segítség nélkül veszélybe kerülhet likviditásuk. Miután a parlament harmadszorra sem tudott elnököt választani, január 25-re előrehozott választást kellett kiírni, amelyen a hitelmegállapodást elutasító erők győzhetnek.
Ez azonban pénzügyi apokalipszist hozhat Athén számára. Jól jellemzi a helyzetet, hogy – mint a Kathimerini írta – novemberben még csak 200 millió eurót vettek ki a betétesek bankszámláikról. Ugyanakkor szakértők szerint a decemberi adatok még nem tanúskodnak bankpánikról, de a polgárok növekvő aggodalmáról igen.
Szakértők arra is figyelmeztetnek, a bankoknak ügyelniük kell arra, hogy a kártyaautomatákat elegendő tőkével lássák el, mert már az is pánikot okozhat, ha egy-két automatából egyszerűen kifogy a pénz.
A pénzügyi helyzet is azt mutatja, hogy a politikai válság a lehető legrosszabbkor jött, hiszen az emberek már kezdték visszanyerni a bankrendszerbe vetett bizalmukat. Októberben és novemberben is már több pénzt helyeztek el a fiókokban, mint amennyit kivettek onnan. Sok szakértő gyökeres fordulatról kezdett beszélni.
A válság 2009-es kitörése óta a bankok tőkéjük mintegy harmadát vesztették el. Sok betétes külföldre menekítette megtakarítását attól tartva, hogy az állam ráteszi a pénzére a kezét, amint ez Cipruson – részben legalábbis – meg is történt. Becslések szerint 2010 márciusa és 2011 októbere között 200 milliárd euró folyt külföldre.
