Szijjártó Péter szerint miután a világ alapvetően megváltozott, a külpolitikának is más a funkciója, mint korábban, a magyar külpolitikát alapjaiban kellett megváltoztatni intézményileg és hozzáállásban. Értékelés szerint a legfontosabb változtatást a kormány már elvégezte azzal, hogy a külgazdaságot és a kultúrdiplomáciát összekapcsolta a külüggyel.
Szijjártó célkitűzése, hogy az új, "pragmatikus" magyar külpolitika a nemzetgazdasági érdekek képviseletére összpontosítson. Továbbra is a legjobb színvonalon el kell végezni a klasszikus diplomáciai feladatokat, de ez a továbbiakban már nem cél, hanem eszköz a gazdasági érdekek érvényesítésének megalapozásához. A miniszter szerint ezt szolgálja, hogy az export növelését segítő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., a nemzetközi gazdasági együttműködés finanszírozását támogató Eximbank és a külföldi tőke vonzásáért felelős Nemzeti Befektetési Ügynökség is a tárcához tartozik. Így oda került minden intézmény, amely szükséges a meghatározott célok eléréséhez: Magyarországon legyen a legnagyobb az EU-ban az ipar hozzájárulása a gazdaság teljesítményéhez és az export GDP-hez mért aránya, valamint Közép-Európában itt legyen a legnagyobb az egy főre jutó közvetlen külföldi működőtőke- vázolta a nagyralátó célokat Szijjártó Péter az interjúban.
Az Egyesült Államokkal való kapcsolatról szólva azt megismételte, hogy Magyarországnak "pragmatikus" külpolitikát kell folytatnia, hiszen senki nem kéri számon az Egyesült Államokon, hogy Kínával szoros a gazdasági együttműködése, vagy bármely nyugat-európai országon a távol-keleti országokkal ápolt jó kapcsolatokat, és annak ellenére kritizálják a Kína és Közép-Európa együttműködését, hogy a 16 közép-európai ország Kínával folytatott kereskedelmi forgalma nem éri el az olasz-kínai forgalmat. A nemzetgazdasági érdekeket kell szem előtt tartani, de nem szabad elfelejteni, hogy "honnan jövünk, milyen értékrendet képviselünk, ezekhez az értékekhez ragaszkodnunk is kell"- nyugtatta meg az aggódókat. A magyar-amerikai viszony gazdasági és biztonságpolitikai szempontból kiváló, a politikai kapcsolatokban vannak nyitott kérdések, ezek megoldása a két ország közös érdeke, a rendezéshez közös erőfeszítés kell - hangsúlyozta a miniszter.
A keleti nyitásról szólva Szijjártó Péter azt mondta, nem lehet elvárni, hogy az egyik napról a másikra sikereket hozzon, a kapcsolatépítés időigényes, de eredményekkel kecsegtet. A szomszédos országok közül Ukrajnában a legnehezebb a helyzet - mondta. Magyarország érdeke, hogy mielőbb, tárgyalásokkal lezárják a konfliktust. A gyors, tárgyalásos megoldás egész Európa érdeke, mert hosszú távon szüksége van "korrekt, egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló" együttműködésre Oroszországgal - mutatott rá.
Moszkva, Vörös tér, Kreml/Getty images
A külgazdasági és külügyminiszter arról is beszélt, hogy minden változást aggodalmak kísérnek, számított a támadásokra is, de ezek nem tántorítják el.
A Fidesz-kormány a demokrácia, a jogállam lebontásával, az unortodoxnak nevezett gazdaságpolitikával nem csupán a magyar állampolgárok többségét kényszerítette nehéz helyzetbe, de az euroatlanti közösség értékrendjének, normáinak megsértésével rendkívüli károkat okozott - jelentette ki a már említett novemberi sajtótájékoztatón Kovács László. A volt EU-biztos, korábbi külügyminiszter szerint az Orbán Viktor 2009-es kötcsei beszédében meghirdett „centrális politikai erőtér” létrehozásának útjában álltak az európai értékek, ezért hirdetett a miniszterelnök szabadságharcot az unióval szemben. Idén pedig minderre ráerősített az illiberális államot dicsőítő tusnádfürdői beszédével.
Kovács László emlékeztetett arra, hogy a jobboldali többségű Európai Parlament többször is elmarasztalta Magyarországot az uniós normák megsértése miatt, akárcsak az Európa Tanács, a Velencei Bizottság és az EBESZ. Az Oroszország elleni szankciók bírálata, az ukrajnai gázszállítás időleges leállítása, a Paks 2 program továbbvitele volt az a pont, ahol már az Egyesült Államok türelme is elfogyott. A kitiltási ügy „szerencsétlen kezelése”, a bújócska, az időhúzás, nevetséges ellentámadások tovább rontották a helyzetet.
A Nyugattal szembeni, időnként kifejezetten arrogáns, pökhendi magatartás Magyarország számára semmiféle hasznot nem hozott, viszont súlyos károkat okozott, s ellentétes tényleges nemzeti érdekeinkkel – mutatott rá az MSZP külügyi kabinetvezetője.