A fejlődés irányára mutat, hogy egyre többen választják a hagyományos tv-nézés helyett az interneten keresztüli multimédiás szolgáltatásokat. 2014-es adatok szerint a 16 és 45 év közötti korosztály már átállt a streaming (általában tömörített multimédiás információ interneten keresztül való kézbesítése) médiára. A teljes lakossági minta azt mutatja, hogy még a tv vezet 77 százalékos arányban, de az előrejelzések szerint 2015-ben bekövetkezik a történelmi fordulat.
Már manapság is tapasztalhatjuk az utcán, a tömegközlekedési eszközökön, de saját családi, baráti köreinkben is, hogy egyre többen kötik össze életüket, mindennapi tevékenységüket a széles sávú internet okostelefon alkalmazásaival. Vannak, akik már ezt is sokallják, pedig ez még csak a kezdet – derül ki az Ericsson közvélemény-kutatásából.
A modern médiumok felhasználói például nehezményezik, hogy miközben az okostelefonokban rejlő lehetőségek szinte korlátlanok, otthonaik erős lemaradást mutatnak az intelligencia terén, és ez nem mehet így tovább. A megkérdezettek 55 százaléka szívesen látna olyan vízszenzorokat, amelyek jeleznének, ha lakását elárasztás fenyegetné, akár egy rosszul működő mosógép, akár csőrepedés vagy heves esőzés révén.
A megkérdezettek fele szeretné, ha távolból is tudnák ellenőrizni hűtőszekrényük hőmérsékletét, vagy hogy emlékeztessék őket a kávéfőző kikapcsolására. Mi több, még azt is elvárnák, hogy az „okosotthon” figyelmeztesse őket, hogy mikor jönnek haza vagy mennek el a családtagok. (A kikapós férjek vagy asszonyok aligha örülnének egy ilyen újításnak.)
De az agyrémeknek koránt sincsen vége: 48 százalék olyan fürdőszoba-tükröt szeretne, amely értékelné az alvásukat, továbbá várható napi elfoglaltságaikról is tájékoztatná őket borotválkozás, vagy sminkelés közben. 47 százalék olyan fogkefére vágyik, amely tanácsokat ad a helyes dörzsölést illetően.
Azt hihetnénk, hogy az emberek közötti, időt és távolságot semmissé tevő kommunikáció nem fejlődhet tovább. Az okostelefon-felhasználók 40 százaléka már olyan hordható eszközt vizionál, amellyel gondolataikat vihetik át szeretteiknek. És kapaszkodjunk meg: kétharmaduknak meggyőződése, hogy ez a kommunikációs eszköz 2020-ra már mindenki számára elérhető lesz.
Ismerünk már jó néhány „smart city” tervet, és azok mérnöki-környezetvédelmi eszközeit, a felmérés viszont rávilágít arra, hogy egy igazi „intelligens város” létrejötte az „intelligens polgárok” által a legbiztosabb.
Kilenc nagyváros okostelefon-tulajdonosainak 76 százaléka azt várja, hogy multimédiás térképek tájékoztassák őket percre készen a városok forgalmáról, 70 százalék összehasonlítaná egy ház lakóinak napi gáz, villany és vízfogyasztását, 66 százalék a közművek vízminőségét ellenőriztetné. A válaszadók 70 százaléka ezt is elképzelhetőnek tartja fél évtizeden belül.
A felmérés előrejelzései szerint a tulajdon-megosztás egyre nagyobb teret nyer a tulajdonlással szemben. A már ma is nagy népszerűségnek örvendő gépkocsi és kerékpármegosztás további kiterjesztése kedves a megkérdezettek háromnegyedének, de sokan úgy látják, hogy a használati eszközök megosztásának élvezete a tulajdonnal járó nyűgök nélkül az internet segítségével jóval túlmutathat a közlekedés területén.
Az okostelefon-tulajdonosoknak több mint a fele máris kész lenne mások szórakoztató berendezéseit, szobáit, háztartási eszközeit bérbe venni, sőt, 46 százalék azt is el tudja képzelni, hogy vacsorát rendez másnak a házában. Mindezekből a felmérés készítői azt állapították meg, hogy a megosztással való megtakarítás kezd fontosabbá válni, mint maga a pénzszerzés.
És ha már a pénzügynél tartunk: a megkérdezettek 48 százalék arra voksol, hogy a jövőben telefonon keresztül fizethessenek mindenféle áruért és szolgáltatásért. Nyolcvan százalék szerint 2020-ra feleslegessé válhatnak a bankkártyákkal, kuponokkal, vényekkel és egyebekkel teletömött pénztárcák. Egyharmad már egyenesen abban gondolkodik, hogy a smartphone léphet végleg a készpénz helyére.
Vannak, akik a különböző hordozható eszközöktől egészségügyi, életviteli tanácsokat is várnak, amelyek helyes alkalmazásával akár évekkel meghosszabbítják életüket. Csak idő kérdése, hogy olyan párnákra hajtjuk a fejünket, amely „beállítja” alvásunkat, de fontos stressz-mentesítők lennének az „önműködő” autók és az internet vezérelte városi forgalom is – vallják a megkérdezettek.
A felmérésből kitűnik, hogy az emberek szívesen osztanak meg magukról személyes adatot, ha úgy gondolják, hogy kapnak valami értéket érte. Mindazonáltal 56 százalék továbbra is azt kívánja, hogy az e-mailjeiket, cseteléseiket és más internetes kommunikációikat kód védje, és több mint 50 százalékuk egyetért abban, hogy az ujjlenyomat biztonságosabb lenne számukra, mint a jelszó.
Az már napjainkban is nyilvánvaló, hogy az új generációk egyre jobban kötődnek az internethez, és a háló az ő fizikai valóságuk része. Nehéz vitatkozni azzal a megállapítással (45%), hogy a mai gyerekek előbb olvasnak internetről, mint nyomtatott könyvekből.
Ma még talán abszurdnak tűnik az a jóslat (46%), hogy azok, akik egészen kiskoruktól kezdve kapcsolatban vannak a hálóval, egy idő után majd azt akarják, hogy minden őket körülvevő tárgy az internet része legyen, vagyis eltűnjön a virtuális és a kézzel fogható közti valóság. Lehet, hogy nem is olyan abszurd?
