A rubelválság szinte minden szférában érezteti a hatását. A labdarúgásban különösképpen, hiszen a Premjer Ligában egy sor, nem is rosszul fizetett külföldi szolgál, köztük Dzsudzsák Balázs. E sztárok euróban kapják a fizetésüket, s mivel a közös európai valutával szemben az egekbe került az orosz pénznem árfolyama, az együttesek egyre nehezebben tudják megtartani legjobbjaikat.
Akadnak persze olyan csapatok is, amelyek helyzete egy fokkal könnyebb tehetős szponzoraiknak köszönhetően: a szentpétervári Zenitet például a Gazprom, a moszkvai Szpartakot pedig a Lukoil támogatja. De még a legtehetősebbek is nagyon megérzik a rubelválság következményeit. A brazil válogatott támadó, Hulk fizetése most körülbelül havi 42 millió rubeljébe kerül a Zenitnek, miközben januárban még csak 26 millió rubelt kellett költeni a bérére.
A kisebb csapatokat különösen drámaian sújtja az orosz valuta értékcsökkenése. Jó példa erre az FK Rosztov példája. A klub 84 évvel ezelőtti megalapítása óta sok mindent megélt már, egyebek mellett négy névváltoztatást, kiesést, majd feljutást. Igazán nagy sikerei sosem voltak a klubnak - írta a Neue Zürcher Zeitung -, egészen 2014 májusáig, amikor az orosz kupa döntőjében 11-esekkel fektette két vállra az FK Kransznodar együttesét.
Akkor sokan azt gondolhatták, új fejezet kezdődik az egyesület életében. Az élet azonban máshogy hozta. Az egyre siralmasabb gazdasági helyzet miatt a klub már nem tudja fizetni játékosait. A szponzorok felkutatása egyre nehezebb feladat. „Ahhoz, hogy játékosaink a mindennapi betevőhöz jussanak, hitelt kellett felvenniük” – írta le a nem éppen ideális állapotokat a Rosztov profija, a 43-szoros litván válogatott Edgaras Cesnauskis.
Aki teheti, új munkaadó után néz, mint októberben Jan Holenda. A cseh utánpótlás válogatott az UEFA-nak azt a szabályát használhatta ki, amely szerint egy focista egyoldalúan felbonthatja a szerződését, amennyiben legalább három hónapnyi bérrel tartoznak neki. Holenda fogta magát, s visszatért egykori sikerei színhelyére, Plzenbe, a Viktoriához.
Ivan Kalasnikov, a sports.ru tulajdonosa az NZZ-nek elmondta, hogy Oroszországban nem ritkák a labdarúgásban a hasonló pénzügyi nehézségek. A múltban is számos példa volt arra, hogy a klubok irányítói mesés ajánlatokkal csábították együttesükhöz a kiszemelt játékost, aki el is követte azt a hibát, hogy aláírt. Az ígéretet azonban nem tudták teljesíteni. A klubvezetők szponzorok után kezdtek kutatni, erőfeszítéseiket azonban gyakran csekély siker koronázta.
Ezúttal elsősorban azok a klubok kerültek igen nehéz helyzetbe, amelyek nem élnének meg az önkormányzatok támogatása nélkül. Ma már azonban a helyi városvezetők nem engedhetik meg maguknak, hogy jelentős összegeket fordítsanak az adott település csapatára. A kluboknak új források után kell nézniük, de általában a vége az, hogy el kell engedniük legjobbjaikat. Erre a sorsra jutott az Amkar Perm és a Kuban Krasznodar.
A válság azonban egyre inkább kezd átgyűrűzni a nagyokra is. A Zenitnek vagy a CSZKA-nak megvan az a könnyebbsége, hogy a nemzetközi szereplésért a költségvetés szempontjából nem jelentéktelen összegeket kapnak az UEFÁ-tól.
„Ezek a pénzek azért nagyon fontos számunkra, mert kemény valutában kapjuk meg” – mondta a CSZKA főigazgatója, Roman Babajev. A televíziós bevételek nem jelentéktelenek ugyan, a Premjer Liga 16 csapata 82 millió eurót kap három évre, de messze nem jelent gyógyírt a bajokra.
A Dinamo Moszkva, Dzsudzsák Balázs csapata, ugyan továbbjutott az Európa Ligában, ez a viadal azonban messze nem olyan jövedelmező, mint a BL, így a moszkvai együttes is nehéz helyzetbe kerülhet. Elsőként a holland állampolgársággal is rendelkező brazil Douglas hagyja el a csapatot, de másoktól is megválhatnak.
Guram Adzsojev klubelnök közölte, a szerződése alapján euróban fizetett, ezért túl drágává vált légiósok közül a középhátvédet biztosan áruba bocsátják. A ni.nl holland holnap szerint azonban további légiósok is követhetik a példáját, így Dzsudzsák, aki félmillióval többet keres nála, 2,5 millió eurójával. Christopher Samba 3, Kevin Kuranyi pedig 5,7 milliót keres.
A rubelválság azonban nemcsak a labdarúgást, a KHL hokiligát is igen érzékenyen érinti. A 2008-ban az NHL kelet-európai riválisaként alapított viadal nagyon súlyos problémákkal küzd. Az Atlant Moscow Oblast nevű, együttest a teljes pénzügyi összeomlás fenyegeti. A Szibir Novoszibirszk, az Avangard Omszk, valamint a Neftehimik Nisnekamszk, amelyek költségvetését a helyi önkormányzatok és oligarchák finanszírozzák, már nem tudják fizetni a légiósok bérét.
A siralmas állapotok láttán Vlagyimir Putyin is közbelépett. Az orosz elnök a szocsi téli olimpiai játékok olimpiai bizottságának elnökét, Dmitrij Csenyisenkót nevezte ki a hokiliga elnökének. Feladata az lesz, hogy a KHL-hez kínai tőkét csábítson.
