Ennyire urizálni azért mégsem kellene, mondja Pokorni. Ez a mondat nincs befejezve. Lényeges volna utalni az urizálást lehetővé tevő pénz megszerzésének módjára. Hát igen, a könnyen jött temérdek pénz nagyon odacsap az individuumnak. Eltorzítja a lelkeket, megrészegít, az empátia kiveszik. Két pofával libamájat zabálnak éhes emberek előtt. Általában nőügyekkel indul, majd jönnek a hobbik, focicsapat, vadászat, jacht, és a végén aranyozott wc. Törvényszerű? Én is, mindenki ezt csinálná? Nem tudom. Minden esetre jól összejött ez a második generációs komcsi, félművelt csapat. Nyilván ezen az úton már vidáman indulnak el a következő generáció üdvöskéi, a kisszíjjártók. De milyen trauma lehet a keresztény párt vezetőinek ezt végignézni? Hiszen az ő mesterük a népét lakatta jól, nem ő ette meg az öt halat és a két kenyeret, bár megtehette volna. Nekünk marad az, hogy megnyugtassuk magunkat, hogy hát persze mennyi könyv, vers, film énekli meg ezt az típust. Én Woody Allen süti nem süti-jét választottam, és ajánlom megnézni.
