Hozzáértők szerint az Adria csővezeték terve mindaddig nem is válik valóra, ameddig a magyar Mol, és a horvát INA olajvállalat tulajdonjogi és cégvezetési vitája nem rendeződik. A Fidesz-kormánnyal kevéssé rokonszenvező románok pedig jelenleg ugyancsak nem érdekeltek abban, hogy olyan fejlesztéseket hajtsanak végre a gázszállító rendszerükön, amely lehetővé tenné a szállításokat a magyar oldalra – állítják szakemberek.
A Lengyelországtól, Szlovákián, Magyarországon és Horvátországon keresztül megépíteni tervezett európai észak-déli gázszállítási folyosó is egyenlőre csak a tervekben létezik. A hálózat rendeltetése az lenne, hogy a nemzetközi piacon viszonylag olcsón elérhető cseppfolyósított gáz elérhessen a közép-európai térségbe mind északi (lengyel) mind déli (horvát) irányból. Magyarország ugyan kiépítette a Szlovákiával kapcsolatot teremtő vezetékrészt, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök az idei választások alkalmával időnap előtt ünnepélyesen felavatott, de a valóságban a csővezeték a mai napig sem működik. Miközben az eredeti tervek szerint a próba üzemnek még az év közepén el kellett volna indulnia. (A szlovák fél jelzése szerint a szadai állomás hibái miatt erre csak a jövő év első harmadában nyílik lehetőség.)
A szakértők azonban hangsúlyozzák: a Lengyelország egyik tengeri kikötőjében - a swinoujsciei befogadó állomáson - hamarosan elkészülő LGN (cseppfolyósított gázt légneművé alakító) terminállal összeköttetést teremtő gázszállítási hálózat mai végpontja és a magyar határ között alig 80 kilométernyi csővezeték hiányzik, amely lengyel-szlovák, illetve akár lengyel-ukrán területeken is viszonylag gyorsan megépülhetne. A beruházásra azonban várhatóan mégsem kerül sor egyhamar, miután az államcsőd megakadályozásával küzdő ukránoknak nincsenek forrásai erre a célra, a lengyel és a szlovák részről pedig a politikai szándék hiányozhat – állítják szakemberek.
Moszkva új gázértékesítési stratégiát tervez
A Déli Áramlat földgázvezeték-projekt meghiúsulása miatt felülvizsgálta európai energiapiaci stratégiáját az orosz állami óriásvállalat, a Gazprom. Oroszország hozzáállása az európai piachoz alapjaiban változott meg – mondta Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója a napokban az orosz közszolgálati televíziónak adott interjúban. „Ez itt a vég kezdete az európai végfelhasználókkal kötött szállítási szerződésekre összpontosító piaci stratégiánkban” – fogalmazott.
„Az Európai Unió (EU) ezentúl Törökországgal, mint tranzit országgal áll majd kapcsolatban” – mondta a Gazprom vezérigazgatója, megjegyezve, hogy Törökországnak évi 50 milliárd köbméter gáz áll majd rendelkezésére továbbításra, „amit alkalma lesz az EU-val folytatott politikai hatalmi pókerjátszmában is igénybe venni”. A Gazprom elnöke rámutatott, hogy az európai gázszállítási rangsorban Törökország a második helyre lép elő Németország után. Miközben Németországra az északi szállítási útvonalon hárul a kulcsfontosságú közvetítő szerep, a déli útvonalon ezt a feladatot Törökország tölti majd be.
Ukrajna pedig - Magyarország jelenleg ezen az országon keresztül jut hozzá az orosz gázhoz - szállítási útvonalként teljes mértékben elveszíti jelentőségét – jelentette ki Alekszej Miller.
Kijev megduplázta a gázimportját Európából
Ukrajna négymilliárd köbméter földgázt vásárolt Európából az idei első 11 hónapban, ami csaknem kétszerese az egy évvel korábbinak. Az Ukrtransgaz ukrán gázforgalmazó honlapjára felkerült adatok szerint Ukrajna a tavalyi első 11 hónapban 2,1 milliárd köbméter, egy évvel korábban 0,1 milliárd köbméter földgázt importált Európa felől. A legtöbb földgáz Szlovákián keresztül áramlott Ukrajnába. Magyarország szeptember 25-e óta átmenetileg szünetelteti a gázszállítást Ukrajna felé. Az orosz Gazprom pedig június közepén állította le a gázszállítást Ukrajnának, mert Kijev moszkvai számítások szerint 5,3 milliárd dollárral tartozott a korábban leszállított energiahordozóért. Ukrajna azóta rendezte adósságának egy részét.
A két ország között októberben létrejött megállapodás szerint Oroszország hajlandó újraindítani a gázexportot Ukrajnába, de csak annyit szállít, amennyit előre kifizet Kijev. Ukrajna december elején 378 millió dollárt utalt át Oroszországnak, amely december 9-én megkezdte a szállítást. Ukrajna gázfogyasztása évi mintegy 50 milliárd köbméter, ebből húszmilliárd köbmétert maga termel. Ukrajna korábban kizárólag Oroszországból importált földgázt, mára az orosz gázimportnak a 60 százalékát már kiváltotta.
Sajtóhírek szerint a leggazdagabb lengyel üzletember cége, a Kulczyk Investments leányvállalata, a Polenergia vezetéket kíván építeni, amely Németországból Lengyelországon át szállítana évi 5 milliárd köbméter földgázt Ukrajnába. A projekt költségét 440-460 millió euróra becsülik, és bevonnák az ukrán Naftogazt is, amelynek a lengyel határtól a saját tározójáig tartó szakaszt kellene megépítenie. A vezeték akár 2018-2019-re elkészülhet. Az új csővezeték elágazása lehetővé tenné a már csaknem teljesen elkészült lengyel swinoujsciei cseppfolyósított földgáz kikötő és terminál bekötését a szállításokba, így tovább diverzifikálná Ukrajna energiahordozó-beszerzéseit. A vezeték képes lesz két irányba működni - Lengyelország felől évi hárommilliárd köbméter gázt vihetne Németországba.
A projekt állítólag érdekli Ukrajnát, de a lengyeleknél megvalósíthatatlanná válhat, ugyanis nem illeszkedik az országos észak-déli gázfolyosó programjába, amelynek keretében több mint 2000 kilométernyi gázvezetéket terveznek építeni 2023-ig. Egyes elemzők pedig kétségesnek tarják, hogy Kijevnek lesz-e elegendő pénze az új vezeték Ukrajna területén húzódó szakaszának a megépítéséhez.
