A magyar lakosság többsége évtizedek óta elégedetlen anyagi helyzetével, nincs ez másként most sem. Az emberek 56 százaléka, összegezve saját és családja pénzügyi lehetőségeit az idei évet negatívan értékelte. Ugyanakkor azok aránya is számottevő (38%), akik pozitívan élték meg egzisztenciájuk alakulását.
Az életkor emelkedésével, az iskolázottság csökkenésével egyre sötétebb kép rajzolódik ki. A társadalom legtöbb csoportjában inkább a panaszok jellemzőek, de néhány rétegben pozitív irányba billen a pénzügyi helyzet mérlege. A 30 év alattiak, a vezető beosztásban dolgozók, a diplomások nagyjából hattizede előnyösnek minősítette egzisztenciájának idei változásait.
Ezzel szemben a 60 év felettiek, az alacsony iskolázottságúak, a szakképzetlen munkavállalók mindössze egynegyede számolt be anyagi boldogulásáról, kétharmaduk-héttizedük viszont sikertelen pénzügyi évet élt meg.
A munkahelyi viszonyokról, a pénzkereséssel eltöltött időszakról a dolgozók nagyobbik csoportja (54 %) kedvezően nyilatkozott, míg a másik részük (41 %) inkább rossz tapasztalatokat halmozott fel az idén. Az értékelésékben jelentkező különbségeket lényegében egyetlen társadalmi tényező, a képzettség mértéke határozza meg.
A szakképzetlen munkavállalók több mint fele (55 %) rossznak minősítette a munkaerőpiacon eltöltött egy esztendejét. A szakmunkás végzettségűek és az érettségizettek körében a munkájukkal, munkahelyükkel elégedettek vannak többségben (53-55 százalékukban), s a diplomások kétharmada is jónak ítélte az idei évet e szempontból.
A lakosság többségének, 58 százalékának 2014-ben nem voltak jelentős egészségi problémái, ezért e tekintetben jó évet hagynak maguk mögött. Ugyanakkor viszonylag sokaknak, 38 százaléknak a betegség, a rossz egészségi állapot jellemezte az elmúlt egy esztendejét. Leginkább az életkor befolyásolja, hogy mennyire érzi magát egészségesnek valaki.
A húszas éveikben járók körében 74 százalék életerősnek érzi magát, míg 19 százalék betegnek. A harmincasok-negyvenesek körében 68-27 százalék a két csoport mérete, de még az ötvenes korosztályban is az egészség érzete a nagyobb (54%), mint a betegségtudat (44%). A hatvan év felettiek sokkal inkább úgy gondolnak vissza a 2014-es évre, mint amelyet a betegségek domináltak (63 % szemben az egészséges voltát említő 35 százalékkal).
A legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy mind többen vannak, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok az országban: október és december között 48-ról 64 százalékra emelkedett az arányuk. Ezzel összhangban vannak azok az eredmények, amelyet ebben az évzáró kutatásban kaptunk. Mérlegre téve Magyarország teljes elmúlt egy esztendejét, a lakosság 62 százaléka szerint az idei rossz éve volt hazánknak s csak 31 százaléknyian értékelték jónak.
Az általános közérzetben megjelenő különbségekre főképpen a politikai hovatartozásnak van hatása, a társadalmi státusz alig befolyásolja azt. Az ellenzéki szavazók még az átlagosnál is kritikusabban értékelik az idei évet: a Jobbik híveinek 74, a DK-sok 83, az MSZP-sek 92 százaléka vélekedik úgy, hogy rossz esztendőt zárt Magyarország. Az LMP-sek és a pártválasztásukban bizonytalanok véleménye, ha nem is ennyire karakteres, de alapvetően kedvezőtlen, 60-62 százalékuk rossz emlékeket őriz 2014-ről.
A Fidesz hívei jellemzően pozitívan értékelik az elmúlt egy év történéseit: 73 százalékuk szerint Magyarország sikeres évet zár, míg 20 százalékuk szerint inkább kudarcokat hozott az elmúlt egy esztendő.
