A helyzet stabilizálódik majd, Oroszország végül megerősödve kerül ki a jelenlegi válságból, amelyért a külföld, a Nyugat a felelős – így foglalható össze Putyin értékelése a nemzetközi szankciók sújtotta orosz gazdaság válságáról és a rubel egyre drámaibb mélyrepüléséről. A Nyugat megpróbálja láncra kötni az orosz medvét, fogalmazott az elnök. Állította, a szankciók nem a Krím annexiójának köszönhetőek. „Ezzel azért a természetes kívánságunkért fizetünk, hogy fenn akarunk maradni, mint ország” – mondta.
Elsősorban az Egyesült Államokat vádolta. Értékelése szerint Washington veszélyt teremt Oroszország számára a rakétavédelmi rendszere kelet-európai, Oroszország közvetlen szomszédságába telepítésével. Ugyanakkor azt is közölte, hogy jövőre nő az orosz védelmi költségvetés, 50 milliárd amerikai dollárnyi szintre. Az orosz sajtó pedig azt hangsúlyozta, hogy a Pentagon büdzséje 575 milliárd dollár.
Az orosz-ukrán viszony, a kelet-ukrajnai konfliktus miatti orosz-nemzetközi feszültség nyilvánvalóan a nemzetközi sajtó érdeklődésének középpontjába került az évértékelő sajtótájékoztatón is. Putyin szerint ebben a kérdésben az igazság Oroszország és nem a Nyugat oldalán van. Ezúttal is államcsínynek nevezte a kijevi hatalomváltást, és úgy vélekedett, hogy „ha a Nyugat idejében rendre utasította volna az államcsíny rendezőit”, nem tört volna ki polgárháború.
Nem kevesebbet állított, mint hogy Oroszország álláspontja eleve objektív és kimért volt. Kiállt az ukrán válság békés rendezése mellett és sürgette a minszki fegyverszüneti megállapodás végrehajtását. „Nincs más megoldás" – mondta. Burkolt vádat fogalmazott meg a kijevi kormányzat irányába.
Azt mondta, nem kételkedik abban, hogy Petro Porosenko ukrán államfő is ezt akarja, mások viszont Kijevben a harcokat előtérbe helyező álláspontot képviselnek. Putyin először ismerte el, hogy a délkelet-ukrajnai harcokban orosz katonák is jelen vannak, de szerinte ezek nem zsoldosok, hanem önkéntesek.
Hangsúlyozta, hogy ezekért az emberekért ő maga visel felelősséget az orosz fegyveres erők főparancsnokaként. Arra a kérdésre azonban, hogy Moszkva pénzügyileg, katonákkal és fegyverekkel is segíti a kelet-ukrajnai szakadár erőket, kitérő választ adott.
A Kreml ura kiemelte, hogy mindenek ellenére Oroszország „rendes viszonyt” ápolna a Nyugattal a biztonság, a terrorizmus elleni harc, az atomsorompó, a drogkereskedelem megakadályozása terén. Egyértelművé tette, Oroszország jelen körülmények között nem építi meg a Déli Áramlatot.
Moszkva kész felépíteni a törökországi gázközpontot, de ez majd az Európai Unió kívánságától függ. Emlékeztetett: Európa a közeljövőben nem talál olcsóbb és megbízhatóbb gázszállító országot, mint Oroszország. Arra a kérdésre, hogy indul-e újra elnöki mandátumért 2018-ban, azt válaszolta, korai még ezen gondolkodni.
Putyin, aki mindig kényesen vigyázott magánélete sérthetetlenségére, azzal lepte meg hallgatóságát, hogy nyilvánosan beismerte – szerelmes és viszont szeretik. Az elnök magán és családi élete tabutéma az orosz média számára.
Az egyetlen orosz sajtótermék, a Moszkovszkij Korreszpondent, amely nem tartotta tiszteletben az elnök magánéletének sérthetetlenségét és 2008-ban azt írta, hogy Putyin titokban elvált feleségétől, hogy nőül vehesse Alina Kabejeva olimpiai bajnok tornászt, rövid időn belül „felszámolta önmagát”. Harminc év házasság után Putyin 2013 áprilisában jelentette be, hogy elvált feleségétől, Ljudmillától.