Az EU-csúcs egyik fő témájával, a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök által összeállított befektetésösztönző csomaggal kapcsolatban a kancellár kiemelte: az első javaslatok már az asztalon vannak, most a konkrét projektek kidolgozásán a sor. Merkel szerint Európának elsősorban a digitális gazdaságba kell befektetnie, valamint olyan ágazatokba, ahol elmarad a világ más térségeitől, így például az elektromos közlekedésbe.
Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke, aki a csúcstalálkozó elején a hagyományoknak megfelelően találkozik a tagállami vezetőkkel, a megbeszélés másik fő témájáról, az ukrán válságról beszélt a riportereknek. Úgy vélekedett, hogy óvakodni kellene az Oroszországgal szembeni európai szankciók enyhítésétől, annak ellenére, hogy ezek a szankciók ellenhatást gyakorolnak Európára, miközben Oroszországban gazdasági és valutaválság bontakozott ki. Schulz szerint elképzelhető, hogy belátható időn belül megoldódik az ukrajnai helyzet, és ha a békés rendezéshez partner lesz Vlagymir Putyin orosz elnök, akkor az orosz gazdasági helyzet is javulhat majd.
Stefan Löfven svéd miniszterelnök szintén az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartása mellett érvelt a tanácskozásra érkezve. Dalia Grybauskaite litván államfő azt hangoztatta, hogy a szankciók immár hatást fejtenek ki. Alexander Stubb finn kormányfő ehhez hozzátette: a közvetlen beruházók menekülnek Oroszországból. A mostani EU-csúcsra a kormányzaton belül támadt belpolitikai nehézségek miatt nem utazott Brüsszelbe Mark Rutte holland kormányfő, ezért megkérte luxemburgi hivatali partnerét, Xavier Bettelt, hogy "képviselje" őt is a találkozón.