börtönök;fogvatartottak;Székely László;alapvető jogok biztosa;ombudsmani hivatal;rendőrségi fogdák;

Két rendőrt egy izsáki férfi halálát okozó kényszervallatás miatt, másik két rendőrt a rendőrőrsön elkövetett egyéb bűncselekmén

- Börtönmustra a kínzás kivizsgálására

Január elsején megkezdi működését az ombudsmani hivatal nemzeti megelőző mechanizmus Főosztálya. A hivatal munkatársai a mechanizmus keretein belül véletlenszerűn jelenhetnek meg különböző típusú fogva tartási helyeken - börtönökben, rendőrségi fogdákban - és ott vizsgálatot folytathatnak majd annak érdekében, hogy fényt derítsenek a fogvatartottakkal szemben elkövetett esetleges kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódokra, kínzásokra. A vizsgálatok elsődleges célja azonban nem a nyomásgyakorlás, hanem a megelőzés. A munkatervük nem nyilvános, a munkatársak előzetes bejelentés nélkül fogják felkeresni az intézményeket.

A mechanizmusnak semmiképpen sem a konfrontáció, hanem a megelőzés a célja, a munkában partnerként számítunk a fogva tartó intézetekre - hangsúlyozta tegnap Székely László, az alapvető jogok biztosa a programot bemutató sajtótájékoztatón.

Életfogytiglant kapott az izsáki férfit halálra verő rendőr
Társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt B.V. elsőrendű vádlottat életfogytig tartó fegyházbüntetésre, B. Cs. másodrendű vádlottat szintén társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt 20 év fegyházbüntetésre ítélte a Kecskeméti Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú ítéletében.
Mint ismert, a két rendőr 2013. április 8-án az izsáki rendőrőrsön halálra vert egy lopás gyanúja miatt előállított román állampolgárságú, magyar nemzetiségű izsáki férfit. A nyomozóügyészség eredetileg halált okozó testi sértés bűntettével vádolta a két rendőrt, azonban az ítéletet már társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt mondták ki.
Az ítélet szerint az elsőrendű vádlott 25 év letöltése után bocsájtható feltételes szabadlábra, míg a másodrendű vádlott fegyházbüntetése kétharmadának letöltése után kerülhet feltételes szabadlábra. A per harmadrendű vádlottját - a bűncselekmény elkövetése óta leszerelt rendőrt - társtettesként elkövetett jogellenes fogva tartás bűntette és egyéb bűncselekmények miatt a törvényszék 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette.
A negyedrendű vádlottat - egy izsáki rendőrnőt - bűnsegédként elkövetett kényszervallatás bűntette miatt 8 hónap börtönbüntetésre ítélte a törvényszék, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette.

Az ombudsman szerint Magyarországon jelenleg mintegy 18 ezer fogvatartott van, az előzetes vizsgálatok során körülbelül négyezer, különböző típusú intézményt térképeztek fel, hiszen a rendszer nem csupán a börtönökben, de más fogva tartási helyeken - mint például rendőrségi fogdákban, őrzött szállásokon, pszichiátriai intézetekben - őrzött személyek kínzásától és más rossz bánásmódtól való védelmét hivatott ellátni.

Székely beszélt arról is, hogy a munka fontos résztvevői a civil szervezetek, akik már korábban is végeztek emberi jogi monitorozást a fogva tartási helyeken. A civil szféra gyakorlati és elméleti ismereteinek hasznosítása érdekében Székely létrehozta a Civil Konzultációs Testületet (CKT), amelyben a civil szervek mellett külső szakértők személyes és tudományos tapasztalatait is hasznosítják.

Fliegauf Gergely, az ombudsmani hivatal nemzeti megelőző mechanizmus főosztályának vezetője elmondta: korábbi, nemzetközi vizsgálatok szerint Magyarországon a kínzás "nem szisztematikus", ám vannak hiányosságok: a börtönök jelentősen - mintegy 140 százalékosan - túlterheltek, sok esetben a higiéniai állapotok sem megfelelőek, mindemellett előfordul, hogy az intézmények dolgozói elnézik a fogvatartottak közötti erőszakot.

A hivatal tájékoztatása szerint kínzásnak minősül, ha a fogva tartók vallomástétel kikényszerítése céljából lelki vagy testi fájdalmat okoznak a fogvatartottnak. Ebbe az is beletartozik, ha a hivatalos minőségben eljáró személy a kínzásról tudomással bír vagy másokat ilyen

tevékenységre ösztönöz. Ilyen szélsőséges példaként említették az izsáki rendőrök ügyét, amelyben tegnap született első fokú bírósági ítélet (lásd keretes írásunkat).

A főosztályvezető hangsúlyozta, munkatervük nem nyilvános, a mechanizmus munkatársai előzetes bejelentés nélkül fogják felkeresni az intézményeket, ezzel is garantálva "a valós helyzetek objektív feltárását". Annyit azonban elárultak: a következő évben 22 fogva tartási hely vizsgálatát tervezik az ország egész területén.

A vizsgálatok módszertanával kapcsolatban Fliegauf elmondta, a fogvatartottakkal bizalmas interjúkat fognak készíteni. Ha az állítások legalább három különböző forrás szerint is megegyeznek, akkor tekintik a kapott információkat megalapozottnak, amelyek alapján a hatóságok számára "gyakorlatias és megvalósítható" javaslatokat tartalmazó nyilvános jelentéseket készítenek.

A tájékoztatón többször is kiemelték: a vizsgálatok során nem végeznek nyomozást, nem egyedi eseteket akarnak feltárni, ám a szakértők betekinthetnek a fogva tartással kapcsolatos valamennyi dokumentumba. A hivatal tájékoztatása szerint kínzásnak minősül, ha a fogva tartók vallomástétel kikényszerítése céljából lelki vagy testi fájdalmat okoznak a fogvatartottnak. Ebbe az is beletartozik, ha a hivatalos minőségben eljáró személy a kínzásról tudomással bír vagy másokat ilyen tevékenységre ösztönöz.

A vizsgálócsoportnak 11 szakértőből kell állnia, ám forráshiány miatt januárban mindössze hat fővel kezdhetik meg a munkát - derült ki az ombudsmani hivatal tájékoztató anyagából. Székely László szerint legalább 100 millió forint többletforrásra lenne szükség ahhoz, hogy a csoport létszámát az előírtaknak megfelelően 11 főre emeljék.

Haraszti Katalin főosztályvezető-helyettes elmondta, hogy még a kisebb létszám ellenére is igyekeznek odafigyelni a csoport összetételére, amelyben két jogász és két orvos mellett két pszichológus is helyet kapna annak érdekében, hogy a testi erőszak mellett a lelki bántalmazások nyomaira is sikerüljön fényt deríteni.

Védelem a kínzással szemben
Magyarország több mint 25 éve csatlakozott a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések, bánásmódok elleni ENSZ egyezményhez, amelynek fakultatív jegyzőkönyvét (röviden: OPCAT) az Országgyűlés 2011-ben iktatta törvénybe.
Az OPCAT előírása értelmében Magyarországon létre kell hozni és működtetni kell egy "nemzeti megelőző mechanizmus" elnevezésű rendszert, amely a személyi szabadságuktól valamilyen bírói, közigazgatási vagy más hatóság utasítása értelmében megfosztott személyek védelmét látja el.
Az országgyűlés az alapvető jogok biztosát bízta meg a feladattal. A mechanizmus közvetlen kapcsolatot tart fenn az ENSZ Kínzás Megelőzési Albizottságával.

A dolgozók 80 százalékára kiterjedő, 1,5-4,7 százalékos jövő évi bérfejlesztésről állapodtak meg a Magyar Postánál - közölte a társaság.