A mechanizmusnak semmiképpen sem a konfrontáció, hanem a megelőzés a célja, a munkában partnerként számítunk a fogva tartó intézetekre - hangsúlyozta tegnap Székely László, az alapvető jogok biztosa a programot bemutató sajtótájékoztatón.
Az ombudsman szerint Magyarországon jelenleg mintegy 18 ezer fogvatartott van, az előzetes vizsgálatok során körülbelül négyezer, különböző típusú intézményt térképeztek fel, hiszen a rendszer nem csupán a börtönökben, de más fogva tartási helyeken - mint például rendőrségi fogdákban, őrzött szállásokon, pszichiátriai intézetekben - őrzött személyek kínzásától és más rossz bánásmódtól való védelmét hivatott ellátni.
Székely beszélt arról is, hogy a munka fontos résztvevői a civil szervezetek, akik már korábban is végeztek emberi jogi monitorozást a fogva tartási helyeken. A civil szféra gyakorlati és elméleti ismereteinek hasznosítása érdekében Székely létrehozta a Civil Konzultációs Testületet (CKT), amelyben a civil szervek mellett külső szakértők személyes és tudományos tapasztalatait is hasznosítják.
Fliegauf Gergely, az ombudsmani hivatal nemzeti megelőző mechanizmus főosztályának vezetője elmondta: korábbi, nemzetközi vizsgálatok szerint Magyarországon a kínzás "nem szisztematikus", ám vannak hiányosságok: a börtönök jelentősen - mintegy 140 százalékosan - túlterheltek, sok esetben a higiéniai állapotok sem megfelelőek, mindemellett előfordul, hogy az intézmények dolgozói elnézik a fogvatartottak közötti erőszakot.
A hivatal tájékoztatása szerint kínzásnak minősül, ha a fogva tartók vallomástétel kikényszerítése céljából lelki vagy testi fájdalmat okoznak a fogvatartottnak. Ebbe az is beletartozik, ha a hivatalos minőségben eljáró személy a kínzásról tudomással bír vagy másokat ilyen
tevékenységre ösztönöz. Ilyen szélsőséges példaként említették az izsáki rendőrök ügyét, amelyben tegnap született első fokú bírósági ítélet (lásd keretes írásunkat).
A főosztályvezető hangsúlyozta, munkatervük nem nyilvános, a mechanizmus munkatársai előzetes bejelentés nélkül fogják felkeresni az intézményeket, ezzel is garantálva "a valós helyzetek objektív feltárását". Annyit azonban elárultak: a következő évben 22 fogva tartási hely vizsgálatát tervezik az ország egész területén.
A vizsgálatok módszertanával kapcsolatban Fliegauf elmondta, a fogvatartottakkal bizalmas interjúkat fognak készíteni. Ha az állítások legalább három különböző forrás szerint is megegyeznek, akkor tekintik a kapott információkat megalapozottnak, amelyek alapján a hatóságok számára "gyakorlatias és megvalósítható" javaslatokat tartalmazó nyilvános jelentéseket készítenek.
A tájékoztatón többször is kiemelték: a vizsgálatok során nem végeznek nyomozást, nem egyedi eseteket akarnak feltárni, ám a szakértők betekinthetnek a fogva tartással kapcsolatos valamennyi dokumentumba. A hivatal tájékoztatása szerint kínzásnak minősül, ha a fogva tartók vallomástétel kikényszerítése céljából lelki vagy testi fájdalmat okoznak a fogvatartottnak. Ebbe az is beletartozik, ha a hivatalos minőségben eljáró személy a kínzásról tudomással bír vagy másokat ilyen tevékenységre ösztönöz.
A vizsgálócsoportnak 11 szakértőből kell állnia, ám forráshiány miatt januárban mindössze hat fővel kezdhetik meg a munkát - derült ki az ombudsmani hivatal tájékoztató anyagából. Székely László szerint legalább 100 millió forint többletforrásra lenne szükség ahhoz, hogy a csoport létszámát az előírtaknak megfelelően 11 főre emeljék.
Haraszti Katalin főosztályvezető-helyettes elmondta, hogy még a kisebb létszám ellenére is igyekeznek odafigyelni a csoport összetételére, amelyben két jogász és két orvos mellett két pszichológus is helyet kapna annak érdekében, hogy a testi erőszak mellett a lelki bántalmazások nyomaira is sikerüljön fényt deríteni.
