Nehéz felmérni ugyan a parlamenti erőviszonyokat, de egybehangzó közlések szerint nagy meglepetés lenne, ha a koalíciónak sikerülnek összeszednie az említett mennyiségű voksot. Annál is inkább, mert jelenleg csak 155 mandátumra támaszkodhat a törvényhozásban, s nagy kérdés, hogy ez bővíthető-e további 25 támogatói szavazattal.
Az elnökválasztási procedúrát eredetileg februárban bonyolították volna le, de miután az euróövezet pénzügyminiszterei múlt hét elején tartott ülésükön bejelentették, hogy két hónappal meghosszabbítják a görög hitelprogram hatályát, Antonisz Szamarasz 19-re húzott lapot, s bejelentette a voksolás előrehozását.
Szakértők sokat találgatták, mi magyarázhatta a döntést. Azért is talányos ez, mert a miniszterelnök ezzel kormányának halálos ítéletét írhatta alá. Egyes vélekedések szerint a miniszterelnök pontosan tisztában volt azzal, milyen drámai hatást vált ki a bejelentés: múlt héten húsz százalékkal csökkent az athéni tőzsdemutató, s hirtelenjében megmutatkozott, még mindig mennyire instabil a görög gazdaság.
A befektetők épp ettől tartanak legjobban, no és attól, hogy megnyeri az esetleges előrehozott választást a hitelmegállapodást elutasító Sziriza, így menthetetlenné válna Görögország helyzete. Feltételezések szerint Szamarasz éppen ezekre a félelmekre játszott, s meg akarta mutatni, mire számíthat hazája, ha idő előtti voksolást írnának ki. Kérdés persze, beválik-e a stratégia, s sikerül-e elegendő támogatói voksot szerezni Dimasz megválasztásához.
Jannisz Szturnarasz, a görög jegybank kormányzója azt közölte, helyrehozhatatlan károkat okozna a görög gazdaság számára, ha elhúzódna a belpolitikai instabilitás. Szerinte ha a legrosszabb forgatókönyv következne be, a hitelezők „példát statuálhatnak” hazájával. Felszólította a politikai erőket, működjenek együtt egymással „az ország javáért”.
Az Európai Unió illetékesei is próbálnak beállni a jelenlegi kormány mögé. Hétfőn Pierre Moscovici, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa járt a görög fővárosban, s dicsérettel illette a kabinetet a gazdaság rendbetétele érdekében tett erőfeszítéseit.
Kijelentette, Athénnak az euróövezetben kell maradnia. Amikor egy újságíró azt tudakolta tőle, elhárult-e a „grexit” lehetősége, nemmel felelt. Szerinte nagyon sajnálatos lenne, ha az ország nem azon az úton haladna tovább, amelyen elindult. A hitelmegállapodást felrúgni kívánó Szirizára utalva megjegyezte, ha Athén nem fizetné tovább a hitelt, az „öngyilkosság lenne”.
A parlamenti elnökválasztás több szakaszban zajlik. Az első forduló során 200 szavazatra, a képviselők kétharmadának voksára van szükség. Ha szükséges, öt nappal később megismétlik a procedúrát. Ha az elnökjelölt ekkor sem kap kellő többséget, harmadik szavazási kört rendeznek, újabb öt nappal később. Ekkor azonban már elegendő a képviselők háromötödének támogatása. Ha ez is eredménytelen marad, tíz napon belül fel kell oszlatni a parlamentet, s új választást kell kiírni.
Az új kormány megalakítása után kezdődhet meg a voksolás újabb szakasza. Ekkor azonban az első fordulóban elegendő 180 voks, s ha nem sikerül összeszedni ennyi támogatói szavazatot, öt nappal később már 151 fős abszolút többség is elég. Ha azonban ez is eredménytelen marad, öt nappal később két jelölt pályázhat, s azt választják meg elnöknek, aki a több voksot kapja.